Irodalmi Szemle, 1976
1976/10 - Mikola Anikó: Az álmok realitása
gonosz ármánynak. A jaguár-apa pedig minden esetben császármetszéssel segíti világra gyermekit, akiket aztán szépen felnevel. A vízözön-mítosznak is fontos szereplői az állatok. A oaing-gang törzs tagjai úgy vélik, hogy népük java részének sikerült elmenekülnie a nagy vízözön elől, ám azok, akik félelmükben felmásztak a fákra, majmokká változtak. Szomszédaik, a curutonok pedig baglyokká. Az Amazonasz-tartomány indiánjai között él a hiedelem, hogy az emberiség a vízözön idején elpusztult óriások testében lakozó férgektől származik. Az álmok és a képzelet alkotó világából nőttek ki az indiánok kultúrhősei is, akik aktívan beavatkoznak népük életébe s még mindig befolyásuk alatt tartják. Nagy tetteket hajtanak végre. Gyakran mint teremtők, alkotók, reformátorok szerepelnek, s még gyakrabban fontos használati eszközök, kultúrnövények, vagy éppen hiányzó emberi képességek ajándékozói. Isteni és gyarló emberi tulajdonságokkal egyaránt rendelkeznek. Brazíliában, mint említettem, a leggyakoribb a jaguár-apa által nemzett, és császármetszéssel világrahozott ikerpár alakja. Ilyen például a bokoroók ikerpárja: Bo- koro és Itubore, a guaraní indiánoké: Derekey és Derevuy, s a bakairi törzs héroszai: Kéri és Kame. Az utóbbiak az állatok patrónusaivá váltak. Az állatok pedig hálából fontos kultúrnövényekkel ajándékozták meg őket. A gyíktól kapták a gyékényt, a menyéttől a gyapotot, a villamos rájától a dohányt, a szarvastól a maniókát. Az ikrek azután még megmentették a törzset a biztos pusztulástól, és eltűntek. A tupinambá törzset Monan ajándékozta meg mezőgazdasági ismeretekkel. A tenete- naráknál Maira ajándéka a kukorica és a manióka. A tapirepék hőse, Apüwenonu öregségére visszavonult az égre csillagnak. Petura nevezetű ikertestvére a tüzet ajándékozta az addig sötétben üldögélő emberiségnek. Az ő ajándéka a kés, a balta is. A paressi törzs hérosza, Uzale fedezte fel a maniókát, a gyapotot pedig saját hajából teremtette. Halott gyermekek testéből dohányt és más kultúrnövényeket növesztett. Testvére már korántsem ilyen rokonszenves alak. Fölfalt néhány mitikus őst, és a saját nyílvesszőiből teremtette meg az ellenséges Bakairi törzset. A guarayúk öreg hérosza, Tamoi földművelést oktatott. Idősebb fiai apjuk mesterségét folytatják. Idejük leteltével nyílvesszőkből létrát készítenek és föllépdelnek rajta az égbe, hogy napként és holdként ott maradjanak. A caing-gangok reformátora a táncot és az éneket ajándékozza törzsének. Egyszer vadászat alkalmával két faágat látott táncolni a szélben. Az egyiken tökhéj himbálózott, s a benne levő magvak zörgése adta a ritmust, a fa alatt álló hangyászmedve pedig énekelt. Innen leste el a hangszerrel kísért éneklés tudományát. Ű volt az, aki testvérével együtt hamuból és faszénből megteremtette a jaguárt, a maradék agyagból pedig a tapírt. A hangyász is az ő teremtménye, de tökéletlen, mert a nagy sietségben elfelejtett fogakat helyezni az állkapcsába, s a nyelvét egy vékony ágacskával helyettesítette. A növények, állatok és kultúrhősök után már csak egy lépés választ el a szellemek birodalmától. A holtak és a természet szellemeinek akkora a szerepe az indiánok életében, amekkorát mi nehezen tudunk elképzelni. Egyes törzsek kultikus élete teljesen e köré összpontosul. A mindenütt jelenlévő szellemek legkülönösebb alakjaival éppen itt, Brazíliában találkozhatunk. A botokudok hite szerint a légkör felsőbb rétegeiben laknak a marőtek, a jótékony szellemek, akiket csak a kiválasztotak láthatnak. Az indiánok úgy kerülnek velük kapcsolatba, hogy a falu közepén egy három méter magas oszlopot állítanak föl. Erre az oszlopra szállnak le a hímnemű és nőnemű, ifjú és aggkorú marétek, hogy meghallgassák az emberek kéréseit. Miután teljesítették őket, visszamennek az égbe. A holtak csontjaiból előjövő szellemek az alvilágban laknak, amelyet a nap a földi éjszaka idején világít be. A botokudok szerint az embernek hat lelke is lehet, s ezeket élete negyedik évétől kezdve folyamatosan szerzi be magának. A hat lélek közül csak egy lakik a testben, a többi körülötte szálldos. A testben lakozó lélek éjszakánként elhagyja őrhelyét és vándorol. Az ő kalandjai az álmok. Elvesztése halálos betegséget okoz. Ez a lélek a testtel együtt meghal, a többi pedig némán siratja halott gazdáját. És mivel most már nincs aki táplálja őket, elpusztulnának, de a fent említett marétek lejönnek értük és felviszik őket az égbe. A szellemek uralkodója egy fehér hajú, vörös szörzetű óriás. A neve: Fehér Fejű Atya. ö küldi az esőt és a vihart. Láthatatlan nyilaival megöli a botokudok ellenségeit. Olykor azért veszélyes Is lehet, különösen a nőkre, mert gyakran szerelemre gerjed irántuk, és természetellenes nagyságú falloszával megöli őket.
