Irodalmi Szemle, 1976
1976/9 - HAGYOMÁNY - Szántó György: Halas, Straka és a magyarok
Szántó György Halas, Straka és a magyarok František Halas költészete nem ismeretlen a magyar versolvasó előtt. Elvétve már a második világháborút megelőző korszakban megjelentek Halas verseinek magyar fordításai — lapokban, folyóiratokban. Három költeménye [A halott katona, Az anya, Ősz a tavaszban} Szabó Lőrinc tolmácsolásában került az Anton Straka által szerkesztett Cseh és Szlovák Költők Antológiájába (Renaisance kiadás — Budapest, 1936). A nő, az anya központi alakja volt Halas költészetének. Az 1901-ben született költő, iskolásgyerek korában veszítette el szívbeteg édesanyját; a kisfiút ezután nagyanyja nevelte. ... visszahullok és éj föd, mint születésem előtt a meztelen azúr. Nem glóriás öröm nekem, hogy hazatértem, oly csend zsivaja súlyosul fiatal szavaimra, melyek a vér titkát dadogják reménytelen: hogy kísért bennem a halott anya, kire már nem emlékezem. [Az anya zárósorai) A harmincas évek közepe táján Staré ženy címmel igen érdekes, megkapó költeménye jelent meg egy cseh folyóiratban, utóbb pedig a Borový kiadóvállalatnál önálló kis könyvben; az első kiadást aztán továbbiak követték. Halas műveinek bibliográfiájából tudjuk, hogy a költeménynek kilenc cseh és öt más nyelvű kiadása van. A magyar fordítás 1936-ban jelent meg, német és francia fordítások után. (Die altén Frauen, ford. Paul Eisner; Vieilles femmes, ford. Hanuš Jelinek és Jean Pasquier.) Az Anyókák magyar fordítója Anton Straka volt. A könyvészeti kiadványban a kiadás évét nem tüntették fel, tekintve hogy a kis verseskönyvben sincs feltüntetve az évszám. Szalatnai Rezső a cseh irodalom történetében a kiadás évét 1937-re datálja. (Téves megjelölés viszont az, hogy az Anyókák: versek. Egyetlen költeményről van szó.) Anton Straka, akinek vendégszerető otthonát budapesti tartózkodása alatt rendszeresen látogatták haladó szellemű magyar írók, Szabó Lőrincnek „osztotta ki” František Ha'as verseit. (Petr Bezruč és Jifl Wolker József Attilának, Konstantin Biebl és Jaroslav Seifert Illyés Gyulának jutott; az antológia kiadásának körülményei ismertek.) Levelezéséből látjuk, mennyire megbecsülte Straka költő-barátjának, Szabó Lőrincnek a közreműködését: „A te Halas-fordításaid nagyon tetszenek nekem s mindenkinek kivétel nélkül, akik olvasták ...” — írta 1939-ben Prágából Budapestre. A magyar műfordítók számára a legtöbb esetben ő készítette a költői alkotások nyersfordítását. Érdekes, hogy az Anyókák tolmácsolására egymaga vállalkozott. Straka, a hű cseh, ahogy Szabó Lőrinc A huszonhatodik év százhúsz szonettjének egyikében emlékezik vissza rá, Prágába szakadt kassai születésű szlovák volt. Magyar gimnáziuma és főiskolai tanulmányai során azonban olyan - ragyogó stilisztikai és verstani gyakorlatra tett szert, hogy évek múltán is bátran fogalmazhatott és verselhetett magyarul. írásait hagyomány
