Irodalmi Szemle, 1976

1976/8 - HAZAI TÜKÖR - IPOLY MENTE - Sándor László: Haladó kulturális hagyományok Losoncon

Madách Kör tevékenységét idéző, de immár következetesen szocialista szellemben végzett munkát természetesen nem nézhette tétlenül sem a klerikális reakció, sem a hivatalos Jobboldal. A Magyar Ojság 1934. szeptember 28-i számában9 arról adott hírt, hogy az LMAE néhány reakciós tagja — miután a választások során nem sikerült a jobboldalnak magához kaparintani a vezetést — az egyesület felfüggesztését kérte a helyi rendőrhatóságtól. Egy hónappal később Győry Dezső a Magyar Újságban megjelent riportjában az LMAE munkájával kapcsolatban a következőket állapította meg: „A LMAE a főiskolásoknak országos viszonylatban is egyik legerősebb helyi szervezete. Jelenleg a haladó többség bizalmából választott tisztikar vezeti. Safnos, a konzervatív ifjúság jóvoltából súlyos rázkódtatásoknak van kitéve. (Legutóbb a jobboldal már a rendőrséghez fordult mindenféle hebehurgya panasszal.) A LMAE most készül egy estre a szláv-magyar kulturális közeledés jegyében. Az ifjúság, melyet Sándor László és Szepesy László vezet, kínlódva tesz erőfeszítéseket, hogy útjára találjon.”10

A LMAE tevékenysége ezekben az években természetesen túlnőtt az egyesület alapszabályaiban meghatározott kereteken. Hiszen az előadásokat, vitaesteket nemcsak tagjai részére rendezte, hanem a „meghívott vendégek” részére is, a város haladó szellemű értelmiségi, sőt fizikai dolgozói részére, akik többnyire nagyobb számban vettek részt a rendezvényeken, mint az egyesületi tagok. Ezért az LMAE, nehogy támadás érje emiatt az egyesület vezetőit, igen gyakran csak mint kezdeményező, Illetve társrendező szerepelt a meghívókon vagy a plakátokon. Rendszerint a Munkásakadémiával vagy a Járási Közművelődési Egyesülettel közösen rendeztek meg egy-egy estet, ami annál könyebben ment, mert az LMAE haladó tagjai beépültek ezekbe a kulturális egyesületekbe és így minden nehézség nélkül megnyerhették azok vezetőit az együttműködésre. Ez már azért is előnyös volt, mert megoszlottak a rendezés költségei és nagyobb számú közönség megjelenésére lehetett számítani. így rendezték meg a többi között a jubileumi Ady-estet, a költő halálának 15. évfordulója alkalmából, továbbá Fábry Zoltán, Szalatnai Rezső, Vass László egy-egy előadását vagy műsoros estjét.11

A harmincas évek közepétől, a fasiszta veszély fokozódásának Időszakában mind sürgetőbbé kezdett válni egy átfogó, következetesen haladó kulturális egyesület létrehozásának kérdése. A III. Internacionálé hetedik kongresszusán12 meghirdetett népfrontpolitika elveinek gyakorlati megvalósítása jegyében Csehszlovákia Kommunista Pártja fedőszervének, a Magyar Fiatalok Szövetségének égisze alatt Szlovenszkó és Kárpátalja magyarlakta városaiban — Pozsonyban, Komáromban, Érsekújvárott, Léván, Losoncon, Rozsnyón, Kassán, Ungvárott — egymásután alakultak a haladó erőket tömörítő, hatékony munkát kifejtő kulturális egyesületek. Alapos előkészítő munka után, amelyben résztvettek a CSKP helyi szervezete képviseletében Czinner Manó, Neufeld Mór és Simkó (Schwarz) Sándor, továbbá az LMAE vezetőségi tagjai: Laml József, Szepesy László és mások, 1937. március 14-én megalakult Losoncon a Tűz Kul- túregyesület15. Az alapítók soraiban ott voltak az egykori Szabad Egyetem, illetve Madách Kör tagjai is: dr. Gedő György, dr. Gedő Mátyás, Gerő Gusztáv, akik tevékenyen bekapcsoló dtak az új egyesület munkájába. A Tűz első vezetőségének tagjai a következők voltak: elnök: Sándor László, alelnök: dr. Hajós Géza, titkár: Keleti Ferenc, pénztáros: Kmetty Ferenc, ellenőrök: dr. Pál Sándor és Balázs Gyula, a választmány tagjai: Czinner Manó, Denkmayer Ernő, Ferenczy Ferenc, Losonczi Sándor, Simkó (Schwarz) Sándor és Szepesy László. Az új kulturális egyesület vezetősége az alakuló

s L. Az LMAE néhány reakciós tagja az egyesület munkásságának felfüggesztését kéri című cikket. Magyar Újság, 1934. IX. 28. sz.

10 L. Győry Dezső: Barangolás a szlovenszkói magyarság múltján és jelenén keresztül című riportját. Magyar Ojság, 1934. X. 18. sz.

11 A legnagyobb érdeklődést a következő témák váltották ki a közönség körében: Sándor László: Ady Endre — a költő és az ember (1934. XII. 4.), Fábry Zoltán: A kultúra védelmében (1936. III. 25.), Szalatnai Rezső: Petőfi a mienk (1937. III. 20.), Vass László: Irodalmi megújhodás Magyarországon és hatása Szlovenszkón (1937. VI. 4.). Ezek az előadások általában a városháza dísztermében zajlottak le nagyszámú hallgatóság jelenlétében.

12 A hivatkozott kongresszus — mint ismeretes — 1935. VII. 25—VIII. 25. között folyt le.

13 Az egyesület megalakulásáról Betlen Oszkár számolt be a sajtóban, aki a Magyar Fiatalok

Szövetsége képviseletében vett részt a gyűlésen. L. Magyar Nap, 1937. III. 16. sz.