Irodalmi Szemle, 1976
1976/8 - HAZAI TÜKÖR - IPOLY MENTE - Sándor László: Haladó kulturális hagyományok Losoncon
Sándor László haladó kulturális hagyományok Losoncon 1918 és 1938 között Losonc magyar ajkú lakosságának művelődési élete az első köztársaság éveiben meglehetősen egyenlőtlenül alakult és társadalmi, illetve világnézeti szempontból erősen megoszlott. Szinte törvényszerű volt, hogy már az új állam létrejötte utáni első években — Csehszlovákia többi helységéhez hasonlóan — Losoncon is megindult a világnézeti polarizálódás: a város magyar lakossága múlton csüggő, a régi állapotokat visszaváró maradiakra és a jövőbe néző, változásokat sürgető haladókra oszlott. A város haladó szellemű magyarságának művelődési életére visszatekintve, két olyan időszak tűnik szembe, amelynek jelentősége túlnőtt a város határain és kiemelkedő helyet foglal el a csehszlovákiai magyarság művelődéstörténetében. Az első a húszas évek elejére, a második a harmincas évek 1932-től 1938-ig terjedő szakaszára esik. Jellemző és egyben meglepő, hogy bár Losonc az új állam keretei közé kerülve elvesztette korábbi gazdasági bázisát, virágzó gyáripara fokozatosan leépült, lüktető kereskedelmi élete visszaesett, a város haladó gondolkodású magyarsága az első évek ájultságából felocsúdva, szervezkedni kezdett. Komlós Aladár és Simándy Pál kezdeményezésére szabad egyetemet hozott létre, amelyen — ősztől tavaszig — tanárok, közgazdászok, írók, művészek bevonásával egész sor társadalom- és természettudományi témájú előadást tartottak a város művelődni vágyó lakossága részére. A Tűz, Gömöri Jenő Pozsonyban megjelent folyóirata Szabad Egyetem Losoncon1 címmel rendkívül meleg hangú méltatást közölt — néhány hónappal az indulás után — erről a nagyszerű és akkor még Szlovenszkó-szerte egyedülálló kezdeményezésről: „Érdemes, jelentős kultúrintézményt hozott létre Losoncon két kultúrmagyar: egy szabad egyetemet. Egész télen folytak a Szabad Egyetem előadásai... A Tűznek egy ily kultúrmunkát észre kell vennie és regisztrálnia kell. Szükséges, hogy kiemeljük és egész Szlovenszkó magyarságának elébe tárjuk az ilyen kultúrmunkát. Mert igen nagy jelentőséget tulajdonítunk a Szabad Egyetemnek." Az előadások témái valóban nagyon változatosak voltak. Felölelték a társadalomtudomány, természettudomány, irodalom és művészet legkülönbözőbb kérdéseit. íme néhány téma címe és előadó neve: A szociális mozgalom (dr. Gyikos Mihály), Beveztés a közgazdaságba (dr. Vida Gyula), Bevezetés a szociológiába (dr. Gedő György), Kétféle etika, A nyugati kultúra fészkei, Nietzsche, Kant, Stirner (Simándy Pál), A fény és a szín, A Föld belseje, Gravitációs elmélet (dr. Nagy Iván), Bevezetés az esztétikába, A modern vers és problémái, Móricz Zsigmond, Ady Endre, Petőfitől Adyig, Az új magyar lírikusok (Komlós Aladár), Legújabb művészeti áramlatok (Kudlák Lajos), Bergson, Zola, Sz*abad akarat (dr. Magyar Emil), A művészet az őskorban, A festészet és szobrászat, A műélvezet (Gerő Gusztáv), Zeneesztétikai problémák (dr. Sacher Béla), Štúr, Sv. Húrban Vajanský, Kukučín (J. Bard- lik). Valóban jelentős közművelődési vállalkozás volt ez, amely tömegeket mozgatott meg és széles körű érdeklődést váltott ki. Már csak a keret hiányzott, hogy szervezetten összefogja a Szabad Egyetem munkáját. Ezt a tényt felismerve hozta létre Lo1 L. Szabad Egyetem Losoncon. Tűz, 1922, 1—2—3. 151.
