Irodalmi Szemle, 1976
1976/8 - HAZAI TÜKÖR - IPOLY MENTE - Belányi János: Ipolyszakállasi gyermekjátékok és Ifjúsági szokások
az alatt ment az átbújás. így folyt a játék egész a végéig, csak a kézföltartó lányok váltakoztak, míg meg nem elégelték. A dal így szólt: Bújj, bújj, zöld ág, zöld levelecske, Nyitva van az aranykapu, átbújhatsz rajta! En víg nem vagyok, szomorú vagyok, Halva fekszik a galambom, jaj, jaj, meghalok! Esik a dara, rezeg a fara, Sokan vannak a kocsmába, menjenek haza! 2. Dalos játékok Ezek csaknem mind csoportos játékok, amelyek körbeállással és a játékosok kézfogásával folynak le. A fiataloknak és libapásztoroknak leginkább a tarlókról való estéli hazamenetelük közben volt alkalmuk megtanulni a csoportban való dalolást. Voltak álló-, mozgó- és tánccal végződő játékok. A) A leghasználatosabb álló kördal ez volt: Méz, méz, méz, édes méz, Édes méznek áldott ága, lehulló virága, Ez az áldott bor, mely mindenre forr, Ha jól iszol belőle, a torkodra forr! B) A mozgó dalok közül ez volt ismeretes: Nyisd ki rózsám kapudat, kapudat! Hagy kerülöm váradat, váradat! Szita-rosta péntek, Szerelem csütörtök, Dob szerda. C) Gugolással végződő dalok: Első gyermek: Csiribiri gombkötő Tányérrózsa tapasztó. Búzát loptam, kakasomnak adtam, Kukurikúü! Második: Eg a gyertya, ég, El ne aludjék! Míg a lángja Lobot nem vet... Guggoljunk le mind!!! D) Zálogoló dal: Csukoláda, csukoláda, Rézpénz csengetttyű ... Aki száját mosolyítja, Bíró szedi zálogát! A kör közepén ott áll a bíró, aki azt figyelte, melyik gyermek mosolyodott el. Aki elmosolyogta magát, attól a dalocska befejeztével zálogot vett. Fiúktól kalapot, mel
