Irodalmi Szemle, 1976
1976/8 - HAZAI TÜKÖR - IPOLY MENTE - Belányi János: Ipolyszakállasi gyermekjátékok és Ifjúsági szokások
Kis báránykám mellém fekszik, Szundikálunk egész estig, így élem világom! Jó éjszakát kívánunk! Az ajándék átvétele után a betlehemesek Így folytatják a dalokat: Margit asszony, fó gazdasszony, kelj föl az ágyadból! Hogy ha velünk Betlehembe el akartok jönni, Siessetek túrós-mákos lepényeket sütni! 3. Karácsonyesti lövöldözések . Az Iskolás gyeremekek ablakok alá jártak karácsonyi dalokat énekelni. Utánuk este hét óra tájban az utcára sompolyogtak a cseperedő legénykék. Sok suhanc megleste a fiatalabb gyerekeket s az éneklésért kapott ajándékot elvették vagy alaposan megdézsmálták. Az ellopott pincekulcsokra a sihederek madzagot kötöttek, melynek a szabad végén szög volt. A kulcslyukba foszforos gyufafejet zártak, ráillesztették a szöget, a madzagon lógó kulcsot a kapufához vagy más kemény tárgyhoz vágták, mire az nagyot durrant. Vagy üvegekbe oltatlan meszet tettek, vizet öntöttek rá, aztán a palackot bedugaszolták. A mész forrani kezdett s az üveg nagy durranással szétvágódott. A mozsarat csak a felnőttek használták. A vasmozsárkákba földdel kevert puskaport fojtottak s gyújtózsinórral robbanásba hozták. A mozsarakat az odvas fűzfák tövében helyezték el a templom mellett. A durrogatások főképpen az éjféli mise előtt vagy után voltak a legsűrűbbek. 4. Ojévi népszokások Az újév régies neve Szakállason kiskarácsony. Szilveszter estéjét a nép átvirrasztja. Az utóbbi évtizedekben a falusi nép átvette a városi népszokásokat és Szilveszter napján bálokat rendez. A község népe az óév utolsó napján és az újév első napján nagyon vigyázott a cserép- és porcelánedényekre, mert a néphit szerint az összetört edény az új évben szerencsétlenség okozója lehet. Ojév reggelén a gyermekek köszöntőket mondanak. Ez a szokás csak 1910 után vált általánosabbá. A köszöntésért a gyermek legtöbbször pénzt kap. Ipolyszakállason a kisebb és nagyobb gyermekek köszöntője ismert. Az első igy szól: Én még nagyon kicsiny vagyok, Nem érem föl az ablakot. Azért egy kis székre állok, S onnan egy nagyot kiáltok: Boldog Űjévet kívánok. (Majd lemegy a kisszékről) Most már a sarokba állok És a koronára várok! A nagyobbak köszöntője így szólt: Ez újév reggelén minden jót kívánok, Ahová csak néznek, nyíljanak virágok! Még a hó felett is rózsa nyiladozzon! Dalos madár zengjen minden rózsabokron! Minden szép, minden jó, legyen minden bőven, Szálljon áldás magukra ez újesztendőben! 5. Kiszehajtás A kiszehajtás virágvasárnapokon, tehát egy héttel húsvét előtt volt a népszokásban. A Utániéról hazajövő lányok összegyűltek a község egyik végén, s kiszenótával végig
