Irodalmi Szemle, 1976

1976/8 - HAZAI TÜKÖR - IPOLY MENTE - Szanyi Mária: Ipoly mente néprajzáról

irányuló cselekmények; h) alakoskodások.” Ezek a szokások természetesen gyakran átfedik egymást. A köszöntőversek egyik mozzanata például éppen a termékenységre irányuló jókívánság. Példának álljon itt az 1940-es évek táján még általánosan gyako­rolt szokás palásti és pereszlényi szöveg változata: Lucát hoztam kendteknek, cin legyen tányérjok, ólom legyen kanál jók, vas legyen fazekjok, csikós legyen a lovok, bornyas legyen tehenjek, fias legyen asszonyok tojjanak a tyúkok, ludak így heveredjenek el! Vas legyen fazekatok, cin legyen tálatok, ólom legyen kanalatok, Csikózzon meg a lovatok, malacozzon meg a disznótok. Adj Isten, gazdának bort, búzát, gazdasszonynak tyúkot, ludat, menyecskének egy kas gyereket, így heveredjenek a tyúkok el! 4. Karácsony A karácsonyi szokások zöme december 24-hez, azaz karácsony böjtjéhez kapcsolódik. Bár az egyház ezt a napot nem tartotta ünnepnek, mégis minden családban kialakult rendje van. Az egyik általánosan elterjedt szokás, amely e naphoz fűződik, a pászto­rok vesszőhordása. A karácsonyi vesszőnek többféle elnevezését ismerik („csordás vessző”, „csordáskutya”, „aprószentek” stb.). A szokásnak különböző változataival ta­lálkozunk a vizsgált területen, mindegyik közös vonása azonban a termékenység-va­rázslás. A pásztorok vesszőcsomót hordanak végig a falon, melyből a gazdasszony egy vagy több vesszőt húz ki és megcsapkodja vele a pásztort. A műveletet gyakran vala­milyen mondott formula kiséri. A karácsonyi asztal hiedelemköréből és szokásairól szintén többféle változattal talál­kozunk. Mindegyik közös célja a bőség-, békesség-, termékenység-varázslás. A Luca- napi szokásokhoz hasonlóan itt is találkozunk olyan cselekedetekkel, melyek célja megtudni, hogy kinek ki lesz a házastársa. A karácsonyi rítusok gazdagsága és átélése tekintetében sok formai és tartalmi egyezés figyelhető meg. 5. Vízkereszt és gyertyaszentelő Vízkereszt (január 6.) és gyertyaszentelő (február 2.) napjának a hiedelmei a temp­lombeli szentelt víz, illetve gyertya köré csoportosulnak. A szentelt víznek s a szentelt gyertyának is nagyon sokféle szerep jutott. Az ember életét a születésétől a haláláig végig kísérték; a betegségek megelőzésétől a házi bajok elkerüléséig mindenre alkal­mazták őket. Mivel mindkettővel rendszerint a közösség egy-egy tagja végzett bizo­nyos műveleteket, alkalmazásuk formája és a hatékonyságukba vetett hit nagymérték­ben függött az egyéntől is. 6. Balázs és Gergely napja Szent Balázs és Gergely napjának megtartása a gyűjtés idején már nem volt szokás­ban. Bár az egyház még fenntartotta az ünnep jelentőségét a balázsáldással, a balá­zsolás már a századfordulón megszűnt. Mind a két jeles napnak az volt a lényege, hogy az iskolás gyermekek gyűjtést rendeztek, különböző énekelt vagy mondott szöveg kíséretében, a falusi rektor javára. 7. Farsang A téli ünnepkört a farsangi időszak zárta be. A vízkereszttől nagyböjtig terjedő idő­szak szokásai a farsang utolsó három napján csúcsosodtak ki, amit e területen far­sangutójának nevezitek. Ezeken a napokon helyt kaptak a különféle jellegű táncmulat­ságok, maszkos alakoskodások, adománygyűjtések stb. A szokások formai és tartalmi

Next

/
Thumbnails
Contents