Irodalmi Szemle, 1976
1976/4 - HAGYOMÁNY - Szerkesztőségi jegyzet - Hamar Kálmán: A Nyitrai Nemzeti Tanács tevékenysége 1918—1919-ben
a Mindenkihez! — amelyben bejelentik a Tanácsköztársaság megalakulását és a két baloldali párt egyesülését Magyarországi Szocialista Párt név alatt. Ugyanebben a lapszámban olvasható írás a statárium kihirdetéséről és az országos szesztilalom bejelentéséről. Az újság tartalmazza még a Forradalmi Kormányzótanács megalakulásáról szóló hírt, amelynek elnökévé Garbal Sándort választották. Az alábbiakban a munkástanácsnak a proletárdiktatúráról szóló határozatát idézzük: „Vyx alezredes jegyzékére a hatalmon levő kispolgárság a feleletet nem tudta megadni. A kispolgárságnak az uralomban osztozkodó minden pártja kénytelen volt belátni, hogy az imperializmussal szemben győztesen csak a proletáriátus állhatja meg a helyét... Vyx alezredes imperialista követeléseire, a demarkációs vonalnak 100 km-rel való beljebb tolására, a vasutak és a termelésre szükséges anyagok fölött való rendelkezési jog átadására a győztes burzsoáziának a magyarországi proletáriátus azzal felelt, amivel 1871-ben a Kommün proklamálta a diktatúrát: .Belátva az uralkodóosztály bűneit és gyöngeségét kezébe vette a közügyek intézését’.”36 Az 1918 őszén beállt politikai változások következtében a szlovák burzsoáziának a Károlyi-kormány felé orientálódó része szembefordult a szlovák burzsoázia martini csoportjának politikájával, bízva a kormány stabilitásában, abban, hogy a Károlyikormány föderatív alapon megoldja Magyarország átalakítását. Az Eperjesen tömörült csoport ebben az irányban fejtette ki propagandáját a szlovák lakosság körében. Röplapokat terjesztett az országban: ilyen a Dvortsák Vilmos felhívását tartalmazó Vichodni slovjaci és a Slovjáci! című röplap, amely az Eperjesen november 24-re tervezett gyűlést ismerteti, ahová a Károlyi-kormány nemzetiségi miniszterét, Jászi Oszkárt is meghívták. A röplap szembefordul a martini burzsoázia politikájával.37 A Bratia naši Slováci! című kiáltvány ellenkezik Šrobárék álláspontjával. Az ország területi integritást követelve, bejelentette az Eperjesi Nemzeti Tanács megalakulását.38 A kelet-szlovákiai burzsoázia programja monarchiaellenes volt és földreformot követelt a szlovák parasztság számára. A kelet-szlovákiai burzsoázia álláspontja 191ö végére történelmileg túlhaladottá vált, erről tanúskodnak a Kelet-Szlovákiában 1919 júniusában lejátszódott események is. Az agitációs anyag és a kommunista sajtó termékei eljutottak Nyitra vidékére is. 1919 május elsején a Tanácsköztársaság repülőgépe megjelent Nyitra fölött, s magyar, illetve cseh nyelven a magyarországi csehek és szlovákok Forradalmi Tanácsának kiáltványát szórta szét. A nyitrai hatóságok az esetet azonnal jelentették Pozsonyba. A magyar nyelvű röpcédulák Landler Jenő népbiztosnak a vasutasokhoz szóló felhívását tartalmazták, a cseh nyelvű röplap pedig a cseh katonákhoz szólt, felhíva őket, hogy csatlakozzanak a magyar Vörös Hadsereghez, s Csehországban is kiáltsák ki a Tanácsköztársaságot, mert amíg szembenállnak a Vörös Hadsereggel, a cseh nagytőkét szolgálják, a Tanácskormány pedig a munkásság kormánya. A felhívás figyelmezteti a cseh katonákat, hogy használják fel ezt a történelmi pillanatot, s harcoljanak a munkásosztály oldalán a nemzetközi imperializmus ellen.”39 A forradalmi sajtó terjesztése ellen a nyitrai hatóságok terrorral léptek fel. Február 19-én a város polgármestere „Értesítésben” figyelmezteti a város lakosságát, hogy tömegesen szervezett köztársaságellenes propaganda folyik a sajtóban, röpcédulákkal, amelyeket az iskolákban, templomokban és az utcán terjesztenek. Figyelmezteti a lakosságot, hogy tartózkodjék az ellenséges agitációtól. A polgármester elrendeli: 1. „Aki a Csehszlovák Köztársaság és a hadsereg ellen agitál, azonnal adják át a rendőrségnek. 2. Tilos terjeszteni „hamis” híreket a kormány és a hadsereg jövőjéről. 3. Az idegen állam jelvényeit, gombjait tilos viselni, kivételt képeznek a baráti antant hadsereg jelvényei. 4. Nyilvános helyiségek, vendéglők, kávéházak a további rendelkezésig este 9 órától zárva maradnak. 9 órától nem szabad senkinek sem az utcán járni. 36 uo. 37 SS.U.A.: 785/1920 adm. 38 uo. 2268/1919 adm. 39 A.u. OKSS — F. 3/82
