Irodalmi Szemle, 1976

1976/4 - HAGYOMÁNY - Szerkesztőségi jegyzet - Hamar Kálmán: A Nyitrai Nemzeti Tanács tevékenysége 1918—1919-ben

Szükség van két kezetek munkájára: legfontosabb üzemeink munkáskezekre szorulnak. Ha malmaink és egyéb ipari üzemek munkája megakad, Ti is éhezni fogtok. De ne gondoljátok, hogy ingyen kell dolgozni, a munkaadó kötelessége a ti munkátokat megfizetni. Erre majd mi vigyázunk.

Munkások! álljatok munkába, jelenekezzetek minél nagyobb számban. A Nemzeti Tanács, — ez a közjóléti népintézmény — biztosít benneteket, hogy nemcsak a munkaadó, de a ti érdeketeket is megóvja. A munkabérek biztosítása a legszentebb feladatunk. A bérkülönbözeteket testvéri jóindulattal bíráljuk el. Legyetek bizalommal hozzánk. Tegyétek lehetővé, hogy értetek és veletek működhessünk.

Munkások! Valaha azt mondották nektek: „Fegyverbe”. Mi azt kiáltjuk felétek „Munkára!”10

Ez a kiáltvány a nyitrai szociáldemokraták és a polgárság együttműködésének bizonyítéka 1918 novemberének első napjaiban: a nemzeti tanács, amelyben a munkásképviselők is helyet foglaltak, nem szólítja fel a munkásokat az osztályharc és a forradalmi mozgalom folytatására.

A Nemzeti Tanács a város többi emberéhez is hasonló hangú felhívással fordul, megnyugtatni szándékozván a lakosságot. „A színházba és moziba igazolvány nélkül lehet járni! A városban teljes a nyugalom, a közbiztonságot minden tekintetben meg- védtük és megvédjük! A legmelegebben ajánljuk a közönségnek a színházlátogatást! Az igazolást csak gyanús személyekkel szemben érvényesítjük!11 Ugyanakkor felhívással fordul a leszerelt katonákhoz is mondván, hogy azok, akik nem 1896 és 1900 között születtek, a magyar hadügyminiszter rendeletére leszerelni tartoznak a nyitrai zászlóaljparancsnokságnál. A törzstisztek továbbra is kötelesek szolgálni, a többiek •a teljes szerelvényt kötelesek leadni, figyelmezteti a felhívás azokat a frontról hazatért katonákat, akik még esetleg nem adták le a felszerelésüket. A Nemzeti Tanács egyben utasítja a rendőrkapitányságot: „... utasíttatik a rendőrkapitányság, hogy ■a fegyverekkel járó nem polgárokat, vagy nem nemzetőr suhancokat le kell fegyverezni és ennek foganatosítására járőrt rendeljen és küldjön ki.”12

A nyitrai pőtzászlóalj parancsnokságát pedig november 6-án utasítja a nemzeti tanács: „Felkérjük a pótzászlóalj parancsnokságát, szíveskedjék lehetőleg azonnal intézkedni, hogy a közrend és a közbiztonság megóvása, valamint a várost fenyegető külső veszélyek elhárítása céljából megfelelő számú gépfegyvert kellő munícióval Léváról leendő szállítása iránt intézkedni méltóztassák.”13

A nemzetőrség megszervezése

A Monarchia államapparátusa és a rendőrség feloszlása után Nyitrán a szociáldemokrata párt szervezi meg a karhatalmat, továbbá a polgárőrséget, majd a nemzeti tanács megalakulása után a nemzetőrséget is. Az 1918. november 16-i jegyzőkönyv beszámol a szociáldemokrata karhatalom megalakulásáról: „Megjelent a Nyitra városi szociáldemokrata párt háromtagú küldöttsége, mire az elnök az ülést felfüggesztette. A küldöttség előadja, hogy a párt tagjai a közbiztonság érdekében holnap 10 órától kezdve megszervezték egy 40—50 katonaviselt emberből álló csapattal a szolgálatot. Ezt a csapatot rövid időn belül száz főre egészítik ki. Reményünk van arra is, hogy újabb száz emberből, katonai kiképzésben nem részesült egyénekből álló csapatot is tudnak állítani ezen ügy szolgálatába. Feltételeik: 1. Nem akarnak katonai felügyelet alatt lenni, bár parancsnokaik, Mihály főhadnagy és Ladányi hadnagyok kívánják;

2. Esküt nem tesznek;

3. 30 K napidíjat kérnek, v. pedig 20.— K és ellátást, ruhát és fegyvert;

4. Kizárólag Nyitra városának közbiztonsági ügyét óhajtják szolgálni... A bizottság minden tagja kitörő örömmel fogadta a szervezett munkásság hazafias vállalkozását .. ,14 A nyitrai szociáldemokrata párt november 17-én a városi kapitánysághoz

10 uo. V. 167/1918.

11 uo. III. 22/1918.

12 uo. VI. 21/1918. F. MA.

13 uo. VI. 23/1918. F. MA.

W uo. V. 81/1918.