Irodalmi Szemle, 1976

1976/4 - ELSŐ KÖZLÉSEM - Csontos Vilmos: Az első közlés

Nem jött vígan, dalolva vagy kacagva,

Nem űzött pillangót se a réten:

Ott ballagott elbújva a béresek között.

Ibolya szemével az embereket nézte,

Nem a cifra kantárt az uraság lován ...

Egyszerű ruháját nem selyemből szőtték,

S nem hordott ékszert,

Az arany fényét nem ismerte ő.

Egyedül bolyongott az esték bíborában,

— S csak én szólítottam egyszer a nevén.

Tavasz volt.

Rózsaszín felhők úsztak az égen,

S egy fürj tele pitypalattyolta a mezőt —

Ö állt meg akkor mellettem,

S pacsirta-hangján Kiröppent ajkán a nevem.

Léván dolgoztam abban az időben, ahol mód nyílt arra is, hogy a Magyarországon megjelenő Nyugatot megvásárolhassam. Rövidesen a Korunk is kapható volt, s így mindkét lapnak hűséges olvasója letten. A Nyugatban találkoztam Kassák Lajos szabad- verseivel, s megszerettem őket. Talán az ő hatása érződik fenti versemen is. Akkor

A Laczkó-jéle asztalosműhely munkásai az első Csontos-vers megjelenése idején íaz ülő sorban jobb szélen Csontos Vilmos]