Irodalmi Szemle, 1976

1976/3 - ELSŐ KÖZLÉSEM - Egri Viktor: Az első közlés

Nyár a nagyszombati cukorgyár répamosójában, 1925.

Frici szerint Pesten letelepedett és ott megnősült Józsi fivérünket is megfertőzték az írás miazmái.

Ám ennek az örökségnek messzebbre, a múlt század közepére nyúlnak a szálai. Ügy érzem, az első megjelent írás ténye megengedi, hogy szólhassak a családban élő legendáról.

Nem is annyira Frici, mint inkább a „családfánkra” szerfelett büszke Dani fivérem bogozta ki a családi legenda szálait, melyek szerint nagyapánk testvére, a nyitra- megyei Galgóczon 1818-ban született Móricz író és orvos volt, Vasfi néven pedig a negyvennyolcas forradalom németnyelvű napilapjának, az Opositionnak főszerkesztője. Dani az évek folyamán kiderítette, hogy az osztrák seregek bevonulásakor elmenekült Pestről, s rövid temesvári tartózkodás után Prágába, majd onnan Lipcsébe emigrált. Ez a családi nevét Vasfira magyarosító ősi rokon Lipcsében Die ungarische Flüchtlinge címmel politikai iratot, Kertbeny Károllyal együtt pedig Hangok a múltból címmel versesgyűjteményt adott ki. Ebben a kötetben először jelentek meg német fordításban Berzsenyi, Pfjtőfi, Arany, Czuczor, Lévai és Gyulai válogatott versei.

A Becsben született német—magyar író és műfordító Kertbeny életéről és munkásságáról a Lévai Lexikon hosszan megemlékezik. Fordításai aligha lehettek költőiek, kivált az elsőkről jegyzi meg a lexikon, hogy sok „komikus hiba csúszott” az átkölté- sekbe, miután Kertbeny a magyar szólásokat nem ismerte, de „lelkesedése sokat pótolt”.

Amikor első regényem, A rácsablakos ház a budapesti Genius kiadásában megjelent, a dicsekvéstől mindig tartózkodó apám is megemlítette, hogy íráskészségemet voltaképpen őseinknek köszönhetem. Móricz nevű nagybátyja csakugyan Kossuth Lajos intim barátja és amerikai tartózkodása idején az orvosa is volt. A családi legenda szerint Kossuth szerette orvosát, és nagyrabecsülte Habsburg-ellenes publicisztikai munkásságát. (Talán éppen egy évszázada, hogy apámat Móricz bácsija kihívta az Egyesült Államokba. Apám eleget is akart tenni hívásának, eljutott így Londonba, majd Doverben hajóra szállt, hogy Párizst is megnézhesse. A La Manche csatornában viharba kerültek és úgy megszenvedte a kis utat, hogy az Atlanti-óceánon való átkelést nem merte kockáztatni. így került vissza Galgóczra, majd 1880-ban, házassága első évében Nagyszombatba.)

■