Irodalmi Szemle, 1976
1976/3 - Tipary László: Egy forradalmár életútja
Ezért most adjuk át neki a szót, illetve leveleinek. Sok levelet írt, főleg öccsének, Palinak. Sokszor ígérte, hogy majd küldi a pénzt a harmonikára, ez azonban sosem érkezett meg. A levelek egy részét elkobozta a cenzúra, de amelyek megérkeztek, a mai napig is megőrződtek. Öccse becses ereklyeként őrzi a fényképekkel együtt. A német megszállás idején a földbe elásva mentette meg. Az uruguay-i levelekből: 1931. VIII. 1-i leveléből (részlet) ...„Zsiga pedig az én sorsomat kapta osztályrészül (ő volt az egyik munkástársa), neki is eltört a bal lába, a jobbat pedig erős nyomás érte. De ő biztos, hogy nem fog soká feküdni, mint én, pár hónap és újból dolgozni fog, ha lesz mit. Más különös újság nincs. Élünk és küzdünk a létért. Tudva azt, hogy lesz ez még rosszabb is. De aztán egyszer lesz majd igazán jő is, amikor, nemcsak a munkásosztályt fogják ütni, hanem majd mi is ütünk, de nagyokat és utolsókat. A zene már kezdődik, kérdés, kik bírják jobban a táncot. 1914—1918 világmészárlás, Augusztus 1. Emlékezzetek. 1931. augusztus 1. Világtüntetés. Háborút a háború ellen! Világ proletárjai egyesüljetek! Ez a harc lesz a végső, csak összefogni hát. Föl a barikádra, munkások rohamát mi sem tartja fel. Éljen Szovjet-Oroszország! Vesszen a burzsuázia! Munkát vagy kenyeret! Lássa a fiunk, hogyan hal meg az apja, éljen bosszújában tovább haragunk. Föl harcra hát, éhező proletár! Dönts porba mindent, ami burzsua. Gyáva, aki tűr ezután még s félti a rongyos életét. Kezdődik a tánc, sietek! Soraim zárom. Jó egészséget mindnyájatoknak. Olvassátok a munkásújságokat! Sokszor csókol mindnyájatokat Gyula. Viva komunizmo, viva libertad!" 1933. II. 3-1 leveléből (részlet) „Kedves Palkó öcsém! Leveledet megkaptam, melyből elég világos képet tudtam magamnak alkotni az otthoni viszonyokat illetőleg! írod, hogy menjek haza, ha itt oly nyomorult a helyzet. Vajon otthon jobb lenne-e? Van-e remény arra, hogy emberekhez való munkából (ha ugyan létezik ilyen), legalább annyira meg lehet élni, hogy ne nélkülözzön az ember? Van e kilátás valami jó cséplést elfogni?1 Ha igen, írd meg! Én nekem egy csöpp kedvem sincs dolgozni csak azért, hogy sokat dolgozzak. Én akarok dolgozni, de a munkám mellett nyomorogni egy kis kedvem sincs. Ha nélkülöznöm kell még a legelemibb dolgokat is, akkor inkább itt nélkülözök egy keveset azért, mert nem dolgozok. De ha úgy kellene dolgoznom, mint ti dolgoztok, akkor énnékem az igényeim biztqsan nem elégítené ki az, amit ti kerestek. Nem mintha olyan nagy igényeim volnának, ellenben a kosztom, lakásom és ruházaton kívül legalább egy jő könyvet elszeretek olvasni minden héten, már pedig azért is pénzt kell kiadni. Az itteni helyzetet nem is próbálom papírra vetni. Képzelj el egy vízben fuldokló embert, és milyen kétségbe esetten küzd az az életért, olyan kétségbeesetten kapkodnak az emberek itten minden szalmaszál után, csak hogy még valahogy felbírja magát tartani. De van ez az egész világon, Oroszországot kivéve! Kedves öcsém! Tanulj! Jó könyveket küldtem és még fogok is küldeni, csak írjál, 1 A munkanélküliség Idején a munkások abban bíztak, hogy legalább egy jó aratást kifognak és megkeresik a kenyérnek való részes gabonát. Ö egyébként itt személyesen arra is gondol, hogy ha hazajönne, kaphatna-e mint gépész munkát a cséplés Időszakára. A kovácsmesterség mellett kitanult gépész és sotőr is volt. ,
