Irodalmi Szemle, 1976

1976/2 - FIGYELŐ - — németh —: Tízéves a nyitrai képtár

Tízéves a nyitrai képtár

Ahhoz, hogy valahol, valamely kisebb vagy nagyobb városban létrejöhessen és a későbbiek folyamán életképes is legyen egy képtár, szükséges, hogy a helységben megtelepedjen, s meg is éljen néhány képzőművész. Ez Nyitrán megtörtént; a század előcti sikertelen kísérletek után a húszas évek elején visszatért Párizsból Bártfay Gyula szobrászművész, majd körülbelül vele egyidőben Pongrácz Károly, Massányi Edmund, Ľudovít Slamka, Maximilian Schurmann és Gusztáv Schüle is otthonra talált a mozgalmas társadalmi és kulturális életet élő, előbb megyei, majd kerületi, végül járási székhelyen, s így napjainkig egy egész kis művészkolónia ténykedett már Nyitrán.

Ennek ellenére a képtár megalapítására csak ötven év múlva, 1965. december 12-én került sor. Ekkor, tíz évvel ezelőtt, a járási nemzeti bizottság határozata alapján a ba- rok-kori emlék, az egykori megyeháza tizennégy helyiségében, (ahol ma is dolgozik), fogott hozzá a képtár a maga munkájához. Padlások zugaiból, régi nyitrai családok hagyatékából kerített elő és mentett meg néhány szép alkotást.

A gyűjtéssel egyidőben kezdte meg a kiállítási tevékenységét is. Addig, az akkori szokások szerint a művészek előbb a város kirakataiban állították ki műveiket, majd pedig vigadók, színházak, kultúregyesületek és múzeumok helyiségeiben rendezték a többnyire eladással egybekötött, kommerciós vagy jótékony célokat szolgáló tárlataikat.

A járási képtárként induló intézménynek előbb az volt a feladata, hogy összegyűjtse és megőrizza a nyitrai alkotók műveit, és felmérje eredményeiknek a jelentőségét. Ehhez a feladathoz haladéktalanul hozzá is látott, majd miután egyre izmosabb lett, megkezdte a hazai művész-élgárda; Alexy, Bazovsky, Fulla, Benka, Mudroch, Hložnik, Zmeták, Želibsky, Weiner-Kráf, Szabó, Brunovsky, Pribiš és mások műveinek a gyűjtését. Később ezt kiegészítették a mezőgazdasági, forradalmi és zenei tematikájú művek és a mai nyitrai művészek, Bártfay Tibor, Kiss, Jelenák, Hetminszká, Marcina stb.) alkotásainak a gyűjtése.

Ma az egykori kerületi hatáskörrel ténykedő bajmóczi képtár visszaszármaztatott anyagával egyetemben mintegy 1500—1600 festménnyel, grafikával, szoborral és egy kis kézikönyvtárral rendelkezik, s egyben, mint kerületi intézmény, a trencséni és komáromi múzeumok melletti képtárak, valamint a többi járás múzeum tácsadó testülete is.

Tiz főfoglalkozású alkalmazottja, szakelőadója van, és újabb gyűjteményeit, a Művelődésügyi Minisztérium ajándékain kívül mintegy ötszáz—hatszáz korona értékben gazdagítja évente.

A gyűjtés és a rendszeres kiállítások mellett, amelyek között az utolsó időben több hazai magyar vonatkozású, mint például Bártfay Gyula és Tibor, Rákosi Ernő, Szabó Gyula, Zmeták Ernő, Bácskái Béla stb. kiállítás is szerepelt, újabban nemzetközi kiállításokkal is bővítette programját, s néhány esetben, mint a Költészet petróleumlámpák mellett vagy a galériakertben tartott fiatal költészet bemutatóival egybekötött szobor- kiállításaival is igyekszik gazdagítani munkaformáit.

Viszont nem látja el, s talán nem is láthatja el teljes mértékben kerületi szerepkörét. Ezért tanúi vagyunk és a jövőben még inkább leszünk a járási képtárak megalakulásának. További feladatai közül a városban található régebb- és újabbkor! egyetemes magyar művészet felkutatásával és számbavételével is tartozik még a képtár.

Jövője biztosított: az állami költségvetés mellett ugyanis biztosított a helyi, regionális küldetése is, hiszen a Pedagógiai Fakultásnak és más intézményeknek köszönhetően, ma is meglehetősen sok művész él a városban, ami pedig egy regionális képtár jövője szempontjából mindenképpen nagyon fontos.

— németh —