Irodalmi Szemle, 1976

1976/2 - HAZAI TÜKÖR - Nyitra és vidéke - Szeberényi Zoltán: A „Híd — szlovákiai magyar irodalmi társulat”

kások c. munkája. Különösen Bóka László tanulmánya értékes, nemegy megállapítása ma 1's érvényes.

A Magyar lélek című rovat a szépirodalmi alkotásokat tartalmazta, többnyire elbeszéléseket, karcolatokat, ritkábban verseket. Ez már jóval gyengébb színvonalú írásokat közölt, a legjobb alkotások az erdélyi (Tamási Áron, Nyíró József, Szemlér Ferenc, Aprily Lajos stb.) és a magyarországi (Márai Sándor, Marék Antal stb.) írók nevéhez fűződnek. A hazaiak közül csak Szalatnai (?ezső, Mécs László, Asgúthy Erzsébet írása tűnik ki.

Igen érdekes az Őrhely című rovat, amelyben irodalompolitikai aktualitásokat, glosz- szákat, adalékokat és versfordításokat közöltek. Különösen Kozocsa Sándor Tíz év a magyar szellemi életből és a regényíró Justh Zsigmond, Heszke Béla Népiség az új európai irodalomban, Gerézdy Rábán A Nyugat történetéhez, továbbá Tichý G. György A magyar zene fejlődésének története c. írása érdemli meg az olvasó figyelmét. Ez a rovat vállalta a kulturális kapcsolatok kiépítésének feladatát is, a IV. kötetben Darvas János, a VI.-ban Sipos Győző fordításait közölték az antológiában már szerepeltetett szlovák költők műveiből.

A Kérdések során rovatban csak két említésre érdemes írás látott nyomdafestéket: Brogyányi Kálmán Magyar Könyv Szlovenszkón és Párkány Lajos Népfőiskolát a szlovenszkói magyarságnak.

A Fejfák-ban elhalt irodalmárokról emlékeztek meg az album munkatársai. Bátor tett volt, hogy az V. kötetben cikket közöltek József Attila halálának körülményeiről és elhanyagolt sírjáról halálának első évfordulóján, s a tomboló fasizmus közepette lehozták a Mondd, mit érlel..., Eperfa és a Mama című verseit.

. A Figyelő rovatban könyvismertetések jelentek meg a hazai és magyarországi kiadványokról, melyek ha nem is hű, de jellemző képet nyújtottak a korabeli irodaljni életről.

Az elmondottakhoz hozzáfűzhetjük: minden fogyatékossága és hibája, következetlenségei és mulasztásai ellenére figyelmet és megbecsülést érdemlő, s immár hagyományértékű munkát végzett a „Híd” kiadói vállalkozás. Munkatársai — Dallos István és Mártonvölgyi László — súlyos politikai és gazdasági helyzetben megkísérelték a szlovákiai magyar, a cseh és a szlovák irodalom átfogó képét bemutatni. Célkitűzéseiket nem tudták maradéktalanul teljesíteni, amihez hozzájárultak a kedvezőtlen körülmények, apolitizmusuk, liberalizmusuk, sokszor szakszerűtlenül válogatási és szerkesztési elveik, ideológiai és irodalmi-esztétikai következetlenségeik egyaránt.

Nyitra 1663-ban — metszet egy újságlapon (Borovszky: Nyitra vm. 446, feltehetően azonos az App. 431-el.)