Irodalmi Szemle, 1976

1976/2 - HAZAI TÜKÖR - Nyitra és vidéke - Szeberényi Zoltán: A „Híd — szlovákiai magyar irodalmi társulat”

A „Műfordítók” alcímet viselő kötetet a vázlatos életrajzi adatokat és bibliográ­fiát, valamint a fordítások jegyzékét tartalmazó Jegyzetek zárja. Szalatnai Rezső mun­kája, főként a fordítások bibliograf iá ja jelentős a mai olvasó számára. Mártonvölgyi László: Zarándokúton a Kárpátok alatt A gyorsan változó politikai események, de főként a bécsi döntés következtében évekig szünetelt a Híd kiadási tevékenysége. Az Antológia IV. kötete 1937-ben hagyta el a nyomdát, s ezt követően csak 1940-ben jelenhetett meg a következő kiadvány. Mártonvölgyi László kultúrpolitikai szempontból jelentős kötete a Zarándokúton a Kárpátok alatt. A magyar irodalmi emlékek és hagyományok fáradhatatlan kutatója közel tízéves gyűjtőmunkájának eredményeit foglalta össze ebben a kötetben, néhány más író tanulmányával együtt. Főként azokat az irodalmi-kulturális vonatkozásokat, amelyek a magyar irodalmat és kultúrát Szlovákiához kötik. Az első magyar nyelvű könyv (Jókai-kódex), Ányos Pál, Petőfi Zoltán, Komjáthy Jenő, Ady Endre, Juhász Gyula és mások Szlovákia tájaihoz fűződő kapcsolatait nyomozza, térképezi fel egy hivatásos kutató szenvedélyével. Rengeteg ismeretlen vagy többé-kevésbé ismert adatot gyűjt össze, amelyek elsősor­ban a magyarság történelmi tudatát hivatottak erősíteni, és a hagyományokat ébren- tartani. Kár, hogy mindvégig megmarad a zsurnalizmus felületességében, nem kísérli meg tudományos szempontok szerint ellenőrizni, rendszerezni és értékelni adatait. Munkája így is felbecsülhetetlen a szlovákiai magyarság számára, hiszen segít elmé­lyíteni a tájhoz, a szülőföldhöz fűződő kapcsolatokat, s tudatosítani az értékes kultu­rális hagyományt. Mártonvölgyi kutatásai alapul szolgálhatnak további, tudományos eszközökkel és módszerekkel végzett alaposabb kutatásoknak. Mártonvölgyi mellett Lackóné Kiss Ibolya, Peéry Rezső, Vargha Sándor, Szere- dai-Grúber Károly, Kádár Kálmán szerepel írásaival. Dallos István Arany Jánosnak egy ismeretlen levelét közli a kötet függelékében, melyet a nagy költő egy nyitrai ügyvéd­nek írt. A kötetben közölt írások legtöbbje előzőleg a nyitrai újságok valamelyikében jelent meg. A legtöbbet a Nyitravármegye közölt belőlük, de a szerző más — országos jellegű — lapokban is gyakran publikált ebből a témakörből. Kötetének legérdekesebb írásai — történelmet és helyi hagyományt ügyes zsurnalizmussal vegyítvén — a követ­kezők: Az első magyar könyvről, Magyar jakobinus Nyitrán (Táncsics Mihály), Dalok a homályból (Komjáthy Jenő), A murányi vár regénye (Gyöngyösi István), Ahol az első „deákos” poéta verselt, (Baróti Szabó Dávid); Mártonvölgyi írásait szerencsésen egészítik ki L. Kiss Ibolya, Szeredai-Grúber Károly és mások munkái. A kötet legtöbb írása a felszabadulás után is közlésre került az Irodalmi Szemlé­ben és más magyar ill. szlovák lapokban. Mártonvölgyi László: Emlékek földjén A Nyitra-völgyi mondákat, legendákat, regéket és történelmi anekdotákat fonja ko­szorúba ebben a kötetében a szerző. Nem tudományos célzattal, nem a folklórkutatás szokott módszereivel dolgozik, inkább érdekes és hasznos olvasmányt kíván nyújtani olvasóinak. A forrástól a torkolatig követve a folyót, összegyűjt minden olyan törté­netet, amely a Nyitra völgyében található várakról, különleges földrajzi alakulatokról, itt lezajlott történelmi eseményekről stb. szól. Indítéka a tájszeretet, a jő értelemben vett lokálpatriotizmus, amely Nyitrán oly sok irodalmi-kulturális megmozdulás mozgató rugója volt. Minél gazdagabbnak szeretné bemutatni a táj történelmét és régi hagyo­mányait. Merít a szájhagyományokból, csakúgy mint minden fellelhető irodalmi for­rásból. Kötetének legtöbb történetére jellemző, ahogy ő mondja „a történelmi tények és a mondatermő fantáziának különös konglomerátuma”. Sok olyan mondát felgyűjtött, amely egyáltalán nem vagy csak töredékesen él a helybeliek emlékezetében, ezeket különféle, gyakran igen nehezen feltárható irodalmi forrásokból merítette, illetve egészítette ki. Nem szelektál a kútfők között, ami műkedvelő jelleget kölcsönöz vál­lalkozásának. Leggyakoribb forrásai között megtaláljuk a jelentős tudományos munkák

Next

/
Thumbnails
Contents