Irodalmi Szemle, 1976
1976/2 - HAZAI TÜKÖR - Nyitra és vidéke - Szeberényi Zoltán: A „Híd — szlovákiai magyar irodalmi társulat”
Novellákat, karcolatokat Dallos István, Risnyovszky Endre, Mituch József, Ungvári Ferenc írtak a kötetbe. Ezek közül csupán Dallos István történelmi karcolata (Hassan bég levelet írt...) és Ungvári Ferenc Színházi tragédia, anno 1934 c. írása tűnik ki nyelvi kulturáltságával, gördülékeny, választékos stílusával. A művészi mondanivaló, a szerkesztési készség azonban náluk is hiányzik. Említésre méltó még Pécsi Jenő dr. két elbeszélése szociális problémákat felvető témájuk miatt. A publicisztikát Mártonvölgyi László és Dallos István képviseli. Mártonvölgyi a riport és az értekezés műfaji ismérveit elegyítő írásaiban a nyitrai költők szerepét vizsgálja a modern magyar lírában. Érdekes, főként tudatosító hatású munkájában Komjáthy Jenő, Reviczky Gyula, Juhász Gyula, Peterdi Andor és Kosztolányi Dezső Nyitrához, illetve a volt Nyitra vármegye területéhez fűződő kapcsolatait kutatja, összegyűjtőit adatai szakszerűbb, gondosabb kidolgozást is megérdemeltek volna. Dallos István szorgalomról tanúskodó, tudományos ambícióval, de erősen publicisztikai jelleggel és eszközökkel megírt néprajzi-nyelvészeti tanulmánya a nem eléggé kidolgozott írás benyomását kelti. (A Nyitra-vidéki palóc félsziget]. Rengeteg adatot felhalmoz, de nem rendszerezi tudományos szempontok szerint, tájnyelvi megfigyelései is csaknem használhatatlanok, mert nem élt a nemzetközi fonetikai jelölésekkel. A legértékesebb, egyúttal a leghasznosabb része tanulmányának a palócok népszokásairól, egy ma már csak nyomokban fellelhető tájjellegről szóló fejezet. Az antológia legerősebb részét képezik a műfordítások. Forbáth Imre Wolker Haldokló című versével, Halasi Lipót két Janko Jesenský és egy E. B. Lukáč költeménynyel, Ungvári Eelemér pedig Henri De Regnier, Fernand Gregh, Guillaume Apollinaire és Rainer Maria Rilke egy-egy versével szerepel a kötetben. Különösen kitűnnek Ungvári Elemér fordításai, melyeket a szerkesztők a Nyugatból vettek át. Az Apolli- naire-fordítás pl. megközelíti a Radnóti tolmácsolásának szintjét. A szlovákból fordított versek pedig a két nép közeledését, egymás kölcsönös megismerését szolgálják. Hevessy Sári: Sárbilincsben A „Híd” könyvsorozat egyetlen önálló versgyűjteménye, jelentősége azonban nem haladja meg a regionális kereteket. A vékony füzet (40 old.) egy vidéki költőnő érzés- és gondolatvilágát tárja fel, aki falusi magányra kárhoztatva, a sár foglyaként (erre céloz a cím) éli eseménytelen hétköznapjait. Lírája meglehetősen szűk skálán mozog, versei — kevés kivétellel — kezdetlegesek, többnyire nélkülözik a mélyebb érzéseket, ötlet- és gondolatszegények. Lírai közhelyeket, sokszor megénekelt hangulatokat, érzéstartalmakat versel meg elenyésző művészi erővel. Állandó visszatérő témája az elmúlás, a falu fojtó magánya, a pártában maradt leány keserűsége, a nagyváros csillogásától, irodalmi és kulturális életétől elzárt költő nosztalgiája, a tanítói hivatás örömei és keservei stb. Költészete epigon jellegű, verstechnikája is csak helyenként gördülékeny. Egy-egy szép, jólsikerült sorát vagy képét lapos lírai közhelyek és banalitások követik. Költői hangvételét jól jellemzik az alábbi sorok: Az én barátom a szomorúság, A gond, a munka, falusi magány. Csóktalan estéken csak a szél muzsikál Kicsi szobámnak üvegablakán. (Zsúron) A költőnő kibontakozását erősen gátolta falusi elhelyezkedése; az irodalmi élet pezsdítő hatásától elzárva élt, nem is volt túlságosan termékeny, a kötetben megjelent harminc vers csaknem egész életművét jelenti. Kötetéhez Antal Sándor írt igen tapintatos előszót. Ethey Gyula: A Zobor-vidék múltjából Ethey történelmi tanulmánya már jóval nagyobb figyelmet érdemel, bár ez is kívül esik a Híd alapkoncepcióján, s inkább a Nyitrai Írók Könyvével megszületett regioná-