Irodalmi Szemle, 1976
1976/1 - Gál Sándor: Csendes esőben járva - Török Elemér: Sámándob pereg - Török Elemér: Simogass meg kedvesen
Gál Sándor csendes esőben járva csendes esőben járva akácfák alatt őszidőben gyermekeim így szólnék hozzátok két esőcsepp surrogása között így szólnék gyermekeim lépjetek mellém az útra ide az akácfák kopár ágai alá lépjetek ide mellém e tüskés magányba s emeljétek föl arcotokat az ágak felé a szél áramlataiba s nézzétek a felhő-borította magasságot nézzétek a felhők futását-érkezését nézzétek mondanám nézzétek gyermekeim már ez sem a miénk a futó felhők és a csizmára tapadó sár sem és az akácok sem nem marad más csak a tüskék emléket kölyök koromból hoztam magammal boldog fára- mászások idejéből csak ezek a tüskék maradtak mélyen a bőröm alatt eltokosodva mint a régi háborúk húsba-csapódott ólomszilánkjai nem fájnak nem szúrnak csak feketéllenek átvilágítva a bőrön a tiéteken is gyermekeim csendes esőben járva akácfák alatt így szólnék gyermekeim őszidőben két esőcsepp földreérését hallgatva így szólnék gyermekeim örökségetekről Török Elemér sámándob pereg Álmot bűvölő csillagos éjjel áifűtöm lelkem varázsigékkel képzeletemben tűz-taréj lebeg pogány ősöknek sámándob pereg talpam ősrégi tájakon lépdel járom a táncot szép Emesével emlékeim mind fölkiabálnak: táncot csak sámánzenére járjak simogass meg kedvesen Akár a hajnal derengése, álmomon átsüt szemed fénye, mint a gyermekkor, úgy élsz bennem a vénüléstől érintetlen. Játszik az árnyék a szívemen, gyere simogass meg kedvesen, s ragyogtass majd fölém csillagot, amikor már néma csönd vagyok.
