Irodalmi Szemle, 1976

1976/2 - HAZAI TÜKÖR - Nyitra és vidéke - Szeberényi Zoltán: A „Híd — szlovákiai magyar irodalmi társulat”

tömörítésére, de számottevő eredmény nem született. Ebben az Irodalompolitikal szituációban jött létre Szlovákia egyik városában, Nyitrán az az irodalmi vállalkozás, amely célkitűzéseinek jellemzőjeként a „Híd” nevet viselte, s amelynek egyik-másik kiadványa ma már irodalomtörténeti jelentőségre emelkedett.4 A Híd nem volt szocialista vállalkozás, súlyos eszmei-politikai és művészeti fogyatékosságai voltak, és az adott történelmi helyzetben kifejtett tevékenységét, konkrét eredményeinek egy részét a haladó hagyományaink közé kell sorolnunk.

A Híd — gondolat keletkezése, lényege és célkitűzései

A politikai pártoktól „független” irodalmi fórum először regionális keretek között valósult meg. Mártonvölgyi László vetette fel az egyik nyitrai hetilapban azt a gondolatot, hogy Nyitrán tevékenykedő írók és költők közös kiadványban lépjenek a szlovákiai magyar olvasóközönség elé.5 Ketten, Mártonvölgyi László és Dallos István fogtak hozzá a kiadás megszervezéséhez. Kifejezetten regionális elgondolás vezette tevékenységüket, mivel az antológia összeállításában csupán földrajzi szempontokra támaszkodtak, s lelkesedésük az irodalomszeretet mellett a lokálpatriotizmusból táplálkozott. Az említett cikk úgy summázta elgondolásukat, hogy politikai pártoktól, ill. politikai pártállástól teljesen független irodalmi fórumot kívánnak létrehozni, melyben szabadon kifejthetik az írók művészeti-politikai elveiket világnézeti meggyőződésre való tekintet nélkül. Olyan fórumot, melyhez: „nem ér fel semmiféle politika”. A történelmi helyzet ismeretében — nézeteik helyességéről most nem szólva — elismeréssel kell adóznunk a két szerkesztőnek, mert nem kis bátorság kellett ahhoz (a pénztelen és érdektelen helyzetben), hogy egy kifejezetten regionális jellegű antológia kiadását megkockáztassák. Nagy erkölcsi és anyagi rizikót jelentett ez a vállalkozás számukra. Tervük azonban várakozáson felüli sikerrel járt.6 Már az előzetes felhívásokra olyan érdeklődés mutatkozott, hogy még a könyv megjelenése előtt megkezdték a második kiadás szedését. Mindez azt mutatja, hogy — az adott helyzet ellenére — az olvasóközönség hiányolta az antológia jellegű kiadványok megjelenései. Az írók a hazai (és a magyarországi) sajtóban támogatásukról biztosították a nyitraiakat. Kosztolányi Dezső pl. levélben tett ígéretet arra, hogy ismertetni fogja az antológiát a magyarországi sajtóban. Az érdeklődés és sajtóvisszhang azonban azt is bizonyítja, hogy az olvasóközönség és az írók is a kulturális eseményen túl, kisebbségi megmozdulást láttak ebben az akcióban.

A Nyitrai Írók Könyve címen megjelent antológia szinte napok alatt elfogyott. A siker láttán felbuzduló szerkesztők ekkor — Dallos István ötlete nyomán — elhatározták, hogy vállalkozásukat kiterjesztik országos méretűvé. Az erdélyi írók kezdeményezése is ösztönzésül szolgált számunkra. Különösen az Erdélyi Helikon sikeres antológiája, mely ugyanabban az időben jelent meg, mint a Nyitrai írók Könyve,7 így született meg a „Híd” kiadói vállalkozása, melynek alapkoncepcióját, eszmei-esztétikai célkitűzéseit Mártonvölgyi László körvonalazta először, egyik cikkében. Fz az írás világosan mutatja a vállalkozás minden erényét és hibáját. Az akció célját a következőkben jelölte meg: „megteremteni a világnézetekbe szétforgácsolt szlovenszkói magyar irodalom nagy szintézisét”.8 A cél értelmében négy — negyedéves időközökben megjelenő — kötetben kísérelték meg bemutatni a szlovákiai magyar irodalmat olymódon, hogy az első és negyedik kötet (a híd két alappillére) a hazai magyar írókat vonultatja fel, a közbülső két kötet pedig egyrészt a Szlovákia területéről elszármazott, ill. vele valamilyen kapcsolatban levő írókat, másrészt a cseh és szlovák irodalom legjelesebb képviselőit (egyúttal a szlovákiai magyar műfordítókat) ismerteti meg az olvasóközönséggel. Eszmei célkitűzésekre jellemzően világítanak rá a cikkíró alábbi sorai: „Ha ... a tiszta, az abszolút kultúra égisze alá tudunk tömöríteni mindenkit, aki kvalitásos ember, s magyarul ír, ha együtt fog munkálkodni kisebbségi magyar kultúránk ápolásában kozervaüv és haladó, klerikális és szocialista — akkor itt, Nyitrán a szlovenszkói magyar írásnak egy új etapja kezdődik ”9 Tehát egységfrontot

5 Nyltramegyei Szemle 42. évf., 3. szám (1934. I. 21. 3. p.)

6 Az első kiadás 800, a második 500 példányban jelent meg (Dallos i.m.)

1 Az Erdélyi Helikon íróinak Anthológiája. Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1934.

® Nyltramegyei Szemle, 44. évf., 10. sz. (1936. március 8. 4. p.)

9 Mártonvölgyi László uo.