Irodalmi Szemle, 1976

1976/2 - HAZAI TÜKÖR - Nyitra és vidéke - Püspöki Nagy Péter: Az ősi Nyitra

a passaui egyházmegyében lesz.51 Nyitra tehát 877 és 880 közt Svätopluk uralma alá került. Vikinget VIII. János pápa Svätopluk kérésére szentelte fel Nyitra püspökévé, aki helyét el is foglalta. Az „Industrie Tue” kezdetű bulla szövegéből az is kiderül, hogy Nyitra már korábban is püspöki székhely volt. Viking ugyanis Rómába már választott nyitrai püspökként érkezett. A püspökség tehát már megvolt.52 A pápa Viking kinevezésekor terjesztette ki Metód érseki hatalmát a Svätopluk által meghódított területekre. Nem tudott azonban róla, hogy e területeken már más püspökségek is működtek. Viking nem soká maradt nyitrai székében.

A Sirmiumban székelő Metód érsek 885. április fi án meghalt. Halála előtt ugyan kijelölte utódát Gorazd személyében, de Róma beleegyezése nélkül az nem foglalhatta volna el hivatalát. Gorazd ezt nyilván nem respektálta és ezért V. István pápa maga elé idézte és megjelenéséig felfüggesztette. A szláv ritusú Gorazd azonban nem lett Sirmium püspöke. A szláv rítus fenntartása azzal a veszéllyel járt Róma szemszögéből, hogy a Bizánc szomszédságában fekvő Nagymorvaország előbb-utóbb elszakad a latin egyháztól. Ezek a körülmények Viking nyitrai püspök javára szolgáltak. V. István pápa még Metód halálának évében — 885-ben — megbízta őt a Morva— Pannon egyházmegye kormányzásával. Nem egy történész — annak ellenére, hogy több forrás igazolja — szívesen vonja kétségbe, hogy Viking Sirmium érseke lett. Ennek oka abban rejlik, hogy Viking a Morva—Pannon egyházakat határozottan romanizálta, ami a szláv liturgia megszüntetésével járt. A pápa parancsa szerint Vikingnek hivatalból kellett elűznie mindazokat a papokat, akik a szláv szertartások hívei maradtak.53

Annak ellenére, hogy Svätopluk már 877-táján uralmának legnagyobb kiterjedését érte el, mégis 892-ig a frank birodalom közt és közte viszonylagos egyensúlyi állapot volt. Svätopluk formálisan ugyan, de elismerte a császár főhatóságát. Habár uralkodásának kezdetétől voltak a birodalommal kisebb-nagyobb összetűzései, a Fuldai évkönyvek szerint végérvényesen mégiscsak 892-ben mondta fel Svätopluk a korábbi egyezményeket.54 A helyzet ilyen fordulata a Keletifrank birodalmat radikális ellenlépésekre kényszerítette. Svätopluk ekkor már nemcsak a birodalomtól függő szomszédos szláv népek felett gyakorolt hatalmat, hanem a délpannóniai részeken magát a birodalmat fenyegette. Még ugyanebben az évben indult meg a háború, amely Svötopluk uralmának összeomlásával és — 894-ben — halálával is járt. A 877-ben keleti frank király- lyá lett Arnulf a Szász évkönyvíró szerint már 890-ben egyezséget kötött a magyarokkal — akik 862-től kezdve mind gyakrabban jelentek meg a Duna és Tisza vidékén (881, 889) — hogy segítsék meg őt a morvák elleni harcban. Az első közös frank— magyar hadjárat 892-ben valósult meg. Ogy tűnik, hogy a magyarok Svätopluk bukásáig és haláláig — mely a szász évkönyvíró szerint 893-ban, a Fuldai évkönyvek szerint 894-ben következett be — együttműködtek Arnulffal.

Svätopluk halálával felbomlott a dunai szláv népek mintegy 17 évig tartó személyi diktátum alapján létrehozott együttműködése. A nagy fejedelem, Svätopluk halála után a déli (Nagy) Morva országon, mely azonnal eredeti határai közé zsugorodott, Svätopluk két, vagy három fia osztozott. A Szász évkönyvíró, de más adatok szerint is Svätopluk fiai csupán rövid ideig bírták országukat, melyet a magyarok még Pannónia meghódítása előtt elfoglaltak.55

A déli (Nagy)Morvaország pusztulásának még 897 előtt kellett megtörténnie. Ezt 'Germánia leírása’ igazolja, melyet Orosius könyve alapján Nagy Alfréd angolszász király 888—897 közt készíttetett. A mondott földleírás a déli (Nagy)Morvaország helyén, azaz Karintia és Bolgárország közt már csak egy pusztáról tesz említést.56 Ez a pusztaság az elpusztult déli (Nagy)Morvaország. Az elpusztult, megsemmisített országot ’pusztaságként’ jelölő szókép már Strabó geográfiájának megírása óta divatozott. A pannóniai bójok hatalmát letörő Boirebista dák király győzelme után Strabó 'böj pusztá’-ról ír. Nagy Károly életrajzában az elpusztított avar birodalom meghatáro51 A bajor püspökök 900-ban kelt levele IX. János pápához: MMFH III. 237.

52 MMFH III. 205.

53 MMFH III. 215—225.

54 MMFH III. 118—119.

55 MMFH I. 118—121 és Gombos: Catalogus I. 216. No. 514.

56 MMFH III. 338.