Irodalmi Szemle, 1976

1976/2 - HAZAI TÜKÖR - Nyitra és vidéke - Püspöki Nagy Péter: Az ősi Nyitra

irat megelőző fejezete részletesen elmondja Pribina élettörténetét. Nyitra szempontjából csupán az életrajz kezdete érdekes: „Ebben az időben (amikor Ratbód volt a keleti részek őrgrófja) Mojmír a Duna feletti morvák fejedelme egy bizonyos Priwind-t elűzött, aki Ratbódhoz jött.” A folytatásból kiderül, hogy Pribinát csupán Ratbód keleti- frank őrgróf oltalma alá való menekülése után keresztelték meg.40

Nyitra első esetleges említésének két határpontja tehát Adalram érsek kinevezése és halála, azaz 821—836 közé esik. Ezt az időszakot jelentős mértékben leszűkíti Ratbód őrgrófi működése, aki 833—854 közt .szerepel az okiratokban. A nyitrai templom felszentelésének valószínű éve tehát 833. Ratkoš Peter például régebben a 823. évhez hajlott, de később már ő is elfogadta a 833-as évet.41

A salzburgi emlékirat idézett sorai azonban több olyan körülményre vetnek világot, amelyek Nyitra múltjának összefoglalásában nagy jelentőséggel bírnak. Ma Pribina „nyitrai hercegsége vagy fejedelemsége’’ annyira bevett fogalom, hogy szinte meglepetésként hat Pribina életrajzának több adata. Ne feledjük, hogy az életrajz Pribina fiának Kocel'-nak idejében készült. A legelső szembeötlő dolog az „egy bizonyos Pri- wina” meghatározás. A morvaországi Mojmírt és a karinthiai szláv hatalmasokat a salzburgi emlékirat következetesen dux-nak, vazullus fejedelemnek nevezi. Pribiná- tól azonban ezt a címet ugyanolyan következetesen megtagadja. Ebből egy megállapítás vonható le: Pribina ekkor valószínűleg még nem volt fejedelem. Ezt a címet csak másfél évtizeddel később 847-ben a'keleti frank birodalom pannóniai (tehát nem Nyitra) területén kapta meg hű szolgálatainak jutalmául.42

Pribina nyitrai szerepének két lehetséges magyarázata van: Valószínű, hogy I. Mojmír morva fejedelem rokona volt, akitől egy Nyitra nevű helyen kapott birtokot. Sőt azt sem tarthatjuk kizártnak, hogy egy alakulófélben levő szláv közösségnek volt törekvő vezetője. Elmondtuk, hogy a Duna feletti avarok 805-ben éppen a szláv katonai nyomás miatt hagyták el vidéküket. Az avarok e mondott részének elvonulása arra vall, hogy a Vág vidékét a IX. század elején éppen Morvaország felől érte a szláv hatás. A hagyományos magyarázatok Pribinát a szlovákiai Nyitrával hozzák kapcsolatba. A Zobor hegyen egy régi nagy földvár volt. Ezt a várat I. Mojmír alkalmasnak tarthatta az újonnan hódított terület védelmére. Igen ésszerű, ha azt gondoljuk, hogy élére Pribina személyében saját emberét állította. Egy ilyen magyarázat lehetőségének utat nyit az a régészetileg igazolt tény, hogy Kopasz Károly (840—875) érmével datálható — tehát morvakori — templomépület maradványaira bukkantak a kelta-kvád alapítású, az avarok alatt is használt földvár területén. Pribina elűzésének okát nem ismerjük. Ha mégis azt tételeznénk fel, hogy I. Mojmír azért űzte el őt, mert el kívánt tőle szakadni, határozottan még akkor sem beszélhetünk nálunk egy nyitrai fejedelemségről. Ennek esetleges létrejöttét Mojmír beavatkozása ugyanis megakadályozta. Ezért a IX. század első felében itt csak Morvaországról beszélhetünk. Fentebb utaltunk már rá, hogy a szlovákiai Nyitra területe már nem tartozott a salzburgi érsek egyházi tartományába. Ez a vidék a passaui püspök missziós területe volt. Lehetséges volna hát, hogy mégis a salzburgi érsek tevékenykedett a Vág és Garam közében?

A probléma e ponton csúcsosodik ki. Tudjuk-e biztosan, hogy ez volt az a Morvaország, amelyikhez Pribina Nyitrája is tartozott? Tekintettel a történelmi irodalmunkban hagyományos magyarázatokra, melyekben csak egy Nagymorvaországről esik szó, a kérdés meglepő! Van alapja egy ilyen kérdésnek? Válaszunk: van! Mégpedig a kor- társak tanúságtételében! A középkori krónikások és földrajzi írók valahányan egyhangúan nem egy, hanem két egymástól területileg jól elkülönülő Morvaországról tudnak. A Bajor Geográfus-ként ismert névtelen földleíró mű „A Duna északi oldalún fekvő területek és városok leírása”, amely 817—843 közt készült a Duna-balparti országokat nyugat-keleti irányban sorolja fel. Többek közt ezt mondja: „Betheimare,- ban (Csehországban) 15 város van. A morváknak 11 városuk van. Bulgária mérhetett len nagy ország és sok ember lakja, csupán azért van 5 városuk, mert náluk nem

4(> MMFH III. 310—11 és a 16. jegyzet. i':"i

41 Ratkoš, Peter: Velkomoravské obdobie v slovenských dejinách. — Historický časopis -VI (1958). 8. és Dejiny Slovenska I. SAV. 1961, 87. Ez utóbbi könyvben Ratkoš már szintért a 833. évet fogadja el, mert közben kiderült, hogy Ratbod őrgröf előde Gerold 831-ben még élt. Vö.: MMFH III. 309. a 11, jegyzetben.

42 MMFH III. 316 és 310 lap 19. jegyz.