Irodalmi Szemle, 1976
1976/10 - A JÖVŐ VALÓSÁGA - Nesvadba, Josef: Dudóka
Ezért hördülnek fel, látva, hogyan halmozódnak az arzenálok készletei, ezért kiáltoznak segítségért, amikor látják, hogy szennyvízcsatornává válnak a folyók, méreggel telítődnek a tavak és a tengerek, kipusztulnak az énekesmadarak, vagy az elefántok, a delfinek, a krokodilok. Mert úgy hiszik, hogy az értelem nem az élet ellenében jött létre, hanem az élet védelmében. Megnézik, megtapogatják a jelent, belenéznek a jövendő kifürkészhetetlen mélységeibe és azt bizonygatják, hogy a jövőt mi teremtjük. Hisznek abban is, hogy ember embernek nem a farkasa, hanem barátja, sorstársa, segítője. Nézeteik, értékeik a könyveikben és más jellegű műveikben, komoly vagy szórakoztató, gyönge vagy kiemelkedő alkotásaikban jelennek meg. Érdemeik és értékeik azonban akkor válnak valóssá, amikor egy felnőtt vagy egy gyerek, egy nő vagy egy férfi befejezi a kezében tartott könyv olvasását és szemét behunyva még mindig a könyv képzelt világában, az emberi jövőre gondol. Kuczka Péter Dudóka — Feltaláltam a pszichofont — mondta Marian S. mérnök s egy fülhallgatóval ösz- szekötött magnetofon-szerű kis készüléket tett elém. „Feltaláltam a pszichofont”, ismételte meg a készülék kamaszos mutálással; S. mérnök hangja basszusból szopránba ugrálva is büszkén csengett. — Úgy látszik, hibásan működik — jegyeztem meg. — A pszichofon lényege éppen ez... Készülékem minden mondatomat, kijelentésemet besorolja a pszichikai fejlődés megfelelő fokára. A föltalálósdi például már tizenkét éves koromban foglalkoztatott. Már akkor arról álmodtam, hogy feltalálok valami világrengetőt, már akkoriban is érdekeltek a gerincesek agyának működési elvei vagy az agy-áramok. Tizenkét éve kísérletezek, nagy lelkesedéssel. A pszichofon működik... — És tényleg működhetett, mert a mérnök további magyarázatát nem rögzítette. — De hát ki ítélheti meg leginkább fölfedezésemet, ha nem az engem ismerő kezelőorvos. Csakis maga hasznosíthatja találmányomat. Marian S. mérnök kezelését már három héttel azelőtt, utolsó rendbontását követően visszautasítottam, összeveszett a jegykezelővel, szolgálati sapkáját Brno és Svitava között kidobta a gyorsvonatból. Azelőtt pedig megállította a villamosforgalmat a Vencel téren, a közfürdő gondnokát beledobta az üres medencébe, és így tovább. Szerinte ezek absztinens tünetek. S. mérnök ugyanis erős dohányos volt, s állandóan küzdött káros szenvedélye ellen. Mihelyt abbahagyta hosszabb időre a dohányzást, állítólag ilyen dührohamokat kapott. Valójában a dohányzással csupán a dühét mérsékelte. Mivel családjának férfitagjai közül sokan haltak meg rákban, s mivel statisztikai kimutatást is olvasott arról, hogy erre a betegségre sokkal hajlamosabbak a dohányosok, a legkülönfélébb kezeléseknek — beleértve a hipnózist is — vetette magát alá, minden különösebb eredmény nélkül. Én alig negyedéve kezeltem. Végül úgy döntöttem, talán jobb, ha mégis dohányzik, s így csupán önmagát veszélyezteti, mintsem agresszivitásával másokat is, ha nem dohányozna. S most meg előhozakodik nekem ezzel a pszicho- fonnal. — Hát ha működik, rendben van. De hogyian? Megmagyarázná nekem, hogyan találta fel ezt a korszakalkotó készüléket? Elbizonytalanodott. Josef Nesvadba
