Irodalmi Szemle, 1975

1975/10

Bácskái

Ez a név állt tömör egyszerűséggel a festő őszi tárlatának idején a nyitrai kerületi képtár oromzatán. Egy fogalom szűkszavú jelzéseként. A művész neve egy napjainkban különösen értékes és nemesveretű művészi életprogramot fémjelez: a művészi megismerés és kifejezés teljességéért élő alkotó attitűdjét. Életútja közismert: a füleki zománcgyárban a vasöntő részleg formázója, Szabó Gyula felfedezettje és tanítványa, majd ia képzőművészeti főiskola hallgatója, most pedig a gömöri tájnak szülőfalujában (Persén) élő festője.

Eredményei nem stílusbeliek, de a valóságlátását érintők. Az öntőcsarnok poros és párás közegéből az anyaggal való birkózás élményét és a munkába feszülő emberi szervezet fizikai és lelki ajzottságát hozta magával. Számára a munka: a megismerés folyamata. Falulakóvá lesz, hogy a természetben élhessen. Műtermet épít, hogy alkothasson. Árkot ás, fát vág, falat rak és téglát vakol, környezetével együtt alakítja önmagát. A természetnek a nap minden szakában bizalmas ismerője, gyalogosan járja végig a képein is hullámzó utakat, hogy izmaiba ivódjanak. A napkelte fénye csakúgy a recehártyájába ivódik, mint a téli domboldalak havának hideg kékje, kékesfehér derengése. A természethez és a festészethez való hűségében a megszállott bárót, Mednyánszkyt juttatja eszünkbe, ő lehetett művészetében ennyire kitartó, erkölcsös és becsületes.

Alapszínekkel fest, de úgy, ahogy a természetben látja őket. Sárgája kissé megbámul, mint a gömöri dombokat borító erdők őszi avarja. Kékje a tiszta szeptemberi ég mélykékje, pirosa vörösödik, mint a beérő vadgyümölcsök vagy a megalvadt vérfolt több nap után. Kedveli az őszt, telet és a koratavaszt, a drámai évszakokat, halál és újjászületés tragikus időszakait. A tájban mozgó alakjai is súlyosak, komolyak, mint a nehéz életű és tiszta emberségű közösségek tagjai, akik nem ismerik a játékosságot, és örömeik az elvégzett munkából, a kötelességteljesítés fárasztó, de tiszta aktusából következnek.

Művészete nem sorolható iskolákba, nehezen hasonlítható máshoz, mert egyéni és egyedi. Nem csupán színlátás, fantázia és formakészség áll mögötte, de elsősorban közösségi életérzés, erkölcs és sorsfelelősség.

A mi festőnk Bácskái Béla. Úgy lát és érez, mint mi látunk: gömöriek, Garam mentiek, csallóköziek és keletiek.

Duba Gyula