Irodalmi Szemle, 1975
1975/1 - HAZAI TÜKÖR - Németh István: A regény befejezése dokumentumokkal — II.
Ismeretlen állomások Ahogy Kassák Lajos önéletírásából s a mi írásunkból is látható, gyermekkorában nem Kassák és a körülötte élő emberek alkották a világ központját. Ö maga később legalább egy szűkebb körnek központja lett s ä maga területén döntő hatást gyakorolt. Ezért kötelességünk s egyben megtisztelő föladatunk visszakanyarodni a jeltelen- ség legtávolabbi pillanataihoz, és följegyezni, tisztázni mindazt, ami tisztázható, ami fontos vagy kevésbé fontos az író indulása és élete szempontjából. Egyáltalán: megkeresni azokat a helyeket, ahol született és élt, ahol eltelt az életéből néhány év, hiszen ezzel nemcsak a fenti tényeket tisztázzuk, hanem egy önéletírás hiteles adatait is ellenőrizzük és rögzítjük az utókor számára. Ezért tehát meg kell keresnünk azokat a helyeket, ahol született és lakott a szüleivel, ahol élt és mozgott. Például a születési helye. Utólag talán csak érdekes, de így is följegyezni való, hogy hol született századunk egyik legnagyobb magyar költője. Önéletírásában ez áll: „Szüleimnek soha sem volt gazdasága, kisvárosi napszámos család voltunk, mégis valami távoli rokoni ágról élt bennem paraszti vér.” Fentebb tisztáztuk ennek a paraszti vérnek a ratkóczi eredetét. Sőt, azt is láthattuk, hogy nem is volt ez annyira „távoli rokoni ágról”, hanem egyenesági és közvetlen rokonairól, hogy éppen a nagyszüleiről csörgedezett benne az a bizonyos paraszti vér. Ezt bizonyítja többek között a pór megjelölés. Ugyanígy, az is lehet, hogy Kassák a „távoli rokoni ágról” megjelölést nem is az apjára, hanem az anyjára értette. De ha így volt is, akkor is inkább túlzott, mert mint fentebb láttuk, az Istenes család tagjai is a föld emberei közül érkeztek. A regény egy másik idevonatkozó részlete így hangzik: „Emlékszem rá, egészen kisgyerek koromban parasztlányka szeretőm is volt.” Ki tudja, hol játszódott le a Katuskával való kis történet? Az anyakönyvi bejegyzés azt mondja, hogy Kassák Lajos az 597-es házszám alatt született. Hol volt ez a hely? Egyáltalán azonos-e a fent jelzett történet helye Kassák születési helyével? Akitől Érsekújvárott kérdeztem, nem tudta. Többen keresték is, de eredménytelenül. Maga dr. Saskó Kázmér, a járási múzeum tudományos munkatársa, a legképzettebb újvári kutatók egyike a századforduló idején kiadott címtárak alapján próbált eligazodni. Sajnos, az Ersekújvári Útmutató Zsebkönyvek későbbi időből valók, s így nem vezethetnek nyomra; sokszor még egymással ellentétes adatokat is tartalmaznak. Itt hiányzott az a tömérdek anyag, amely 1945-ben elpusztult. Néhány térkép azonban, ha nem is a városban, mégis megmaradt. Az egyiket a nyitrai levéltárban őrzik, a másikat Pozsonyban a Térképészeti Intézet levéltárában. Ezek a munkák 1880-ból és 1889-ből származnak. Az utóbbit Buder Gusztáv mérnök készítette. E térképek szerint az 597-es házszám a Gúgh utcában, Varinszky János tulajdonában volt. Jobbról Bencze István, balról Juhás* Antalné telke és háza állott. összehasonlítva a mai állapotokkal, nem sok változott azóta. Valahol a Jeruzsálemi, a Svornosti és a Lenin utcák határolta területen lehetett tehát az a ház, ahol Kassák Lajos született. íme tehát a jeltelenség első jelölhető állomása. A következő adat, amelyről még szintén nem ír Kassák, mert még nem emlékezhet rá, 1890-ből származik. A Mária húga születéséről készített följegyzés örökítette meg. Eszerint 1890-ben Istenes Erzsébetnek, Istenes István és Jámbrikovics Mária leányának, (aki lánya születésekor még mindig hajadon volt), január 22-én a 807-es házszám alatt volt a lakása, és Buder Gusztáv térképe alapján ez is, valamint az 1893-ból származó esketési bejegyzés 8-as házszáma is pontosan azonosítható. Ezt az adatot követi az Erzsébet születésére vonatkozó 1898-as, számunkra nagyon sok érdekes adatot szolgáltató, már állami anyakönyvi bejegyzés. Ekkor a Váralja utcában (ma is megvan, és Podzámska néven vezetik) a 224-es házszám alatt laktak. A következő adatra Kassák leírásából következtethetünk, és a „németes nevű asztalos” anyakönyvi bejegyzései alapján dönthetjük el a helyét. A Kassák szöveg így hangzik: „Egy sváb asztalos mester házában laktunk, és hátul, a sufni mögött, ahol a szurkos és aranypirosos koporsók voltak egyberakva, állt az én galambólam. Hosszú, keskeny deszkaház ..
