Irodalmi Szemle, 1975
1975/8 - HAZAI TÜKÖR - CSALLÓKÖZ - Fogarassy László: Álló Gyula
vett. 1953-ban a Pozsonyban megrendezett „Nemzetközi gyermekhét” kiállításon kitüntették a „Pipacs” című képét. Mint restaurátor, több nagyobb falfestményt, valamint táblaképet restaurált, részben egyedül, részben pedig munkacsoportjával. Ö vezette többek között a dunaszerdahelyi templom képeinek helyreállítását is, Staudt és Balázs kollégái közreműködésével. A külső falfestményt még az Álló-féle munkaközösség előtt húsz évvel feltárta valaki, amikor dr. Wagner volt a Műemlékvédő Hivatal (Pamiatkový úrad) vezetője. Ekkor azt a hibát követték el, hogy miután a freskót védő vakolatréteget lehántották, elmulasztották a freskó konzerválását, kitéve így a korróziónak és az időjárásnak, ami csak siettette a kép pusztulását. Álló Gyula kollektívája megkísérelte a kontár előd hibáját jóvátenni, de az már menthetetlen volt. 1955-ben Bogoszlón (Trenčianske Bohuslavice) restaurálta a volt Erdődy kastélyban levő Maulbertsch-freskókat, Kassán pedig a városi színház belső dekorációit és mennyezeti freskóit. Ugyancsak az ő vezetése alatt, a szlovák Műemlékvédő Hivatal közreműködésével föltárták a kisbényi körkápolna román és gótikus falfestményeit, amit a zselízi, a vöröskolostori (Červený Kláštor), a vöröskői várkastély és a pozsonyi Klarissza templom festményeinek helyreállítása követett. 1960-ban Álló Gyula kivándorlási engedélyt kért és Bécsbe költözött. Ennek nyilvánvalóan az a magyarázata, hogy osztrák születésű felesége idős korára oda kívánkozott vissza, ahol fiatal éveit töltötte és rokonsága élt. Álló tehát nyilván a vele jóban-rossz- ban kitartó élettárs kívánságát teljesítette. Még ugyanabban az évben volt a kécst Künstlerhausban a 60 éves születésnapi kiállítása, amit a későbbi években további kiállítások követtek. Ausztriában is folytatta a festmények restaurálását, most már a Bundesdenkmalamt megbízásából. A világváros zaját és szennyezett levegőjét azonban nem bírta megszokni, ezért 1969-ben Kritzendorfba költözött. Ez a bécsiek üdülőhelye a Duna-partján, vonaton húsz percre Bécstől, ahol egy kertes villát vásárolt magának. Fenntartotta kapcsolatait szülőföldjével, innen tudjuk, hogy idős kora ellenére máig is fest. Álló Gyula, a portré- és tájképfestő méltán tartozik Csallóköz nagy szülöttei közé, s alkotásai révén már helye van a művésztörténetben. Álló Gyula: Tanulmány az aratáshoz Püspökin (pasztell)