Irodalmi Szemle, 1975
1975/8 - HAZAI TÜKÖR - CSALLÓKÖZ - Mácza Mihály: Az alsó-csallóközi munkanélküliek mozgalma 1931— 1932 telén
Mácza Mihály A burzsoá Csehszlovák Köztársaság idején a téli hónapokban általában minden évben emelkedett a munkanélküliség, főleg a mezőgazdasági munkások között, 1931—1932 telén azonban a világgazdasági válság és az 1931-es katasztrofálisan rossz termős következtében olyan méreteket öltött, hogy a nyomában fellépő nyomor és éhínség az ország legégetőbb problémájává vált. Alsó-Csallóköz agrárjellegéből kifolyólag egyike volt a köztársaság e tekintetben leginkább érintett területeinek. Az e területet felölelő akkori komáromi járásban 1931 decemberétől 1932 márciusáig a hivatalos kimutatások szerint is állandóan jóval ötezer felett mozgott a munkanélküliek száma. A munka- nélküli földmunkásokon kívül a gyenge termés miatt a tél közeledtével egyre súlyosabb helyzetbe kerültek a kisgazdák is, és a falvakon mind gyakoribbá váltak az árverezések. Ebben a helyzetben a kommunista párt, az 1931. szeptember 27-én lezajlott községi választásokon megnyilvánuló bizalomra támaszkodva, tovább fokozta a munkanélküliek megsegítéséért, a közmunkák beindításáért, az árverések leállításáért és a válság által sújtottak adóinak eltörléséért folytatott harcát. A vidék kommunistáinak a választások utáni aktivitását bizonyítja a komáromi járási főnök 1931. október 9-én feletteseihez küldött jelentése is, amelyben többek között közli: „Az itteni járásban Steiner Gábor kommunista képviselő és Mező István szenátor nagyon intenziven hajtják végre központjuk utasításait és sorra vezetik a küldöttségeket az itteni hivatalba, valamint a jegyzői hivatalokba, sürgetvén a segélyek kifizetésére, a lakbérek és adó csökkentésére stb. vonatkozó ismert követelések teljesítését.”1 E jelentés továbbá beszámol arról, hogy a járás községeiben aláírásokat gyűjtenek a körzeti pártvezetőség által körlevél formájában szétküldött memorandumok alá, melyek a kisgazdák, zsellérek és földmunkások követeléseit tartalmazzák és szorgalmazzák mind a tartományi, mind a járási képviselőtestület összehívását e követelések megtárgyalására.2 A munkanélküliek nyomására október elején Gúta környékén és a Csílizközben megkezdődtek a csatornázási munkálatok, ezek azonban a munkanélküliek újabb megmozdulását eredményezték, mivel egyrészt e munkálatoknál csak kis hányaduk kapott munkát, másrészt a munkálatokat irányító ármentesítő társulat rendszertelenül és megkésve fizette a munkabéreket. A munkanélküliek megmozdulásai olyan gyakoriak és tömegesek voltak, hogy a járási főnök október 8-án kénytelen volt 8 csendőrrel megerősíttetni a gútai csendőrőrsöt.3 A munkanélküliek mozgalma 1931 utolsó hónapjaiban és 1932 elején érte el a tetőfokát Alsó-Csallóközben. Csupán november 5-től 9-ig öt községben (Csicsón, Ekecsen, Ekelen, Lakszakállason, Nagymegyeren) 7 tüntetés zajlott le, Gútán a tüntetések na1 OA Komárno, fond OŰK 1002/1931 prez. — A komáromi járási főnök 1931. X. 9-i jelentése a bratislavai Országos Hivatal Elnökségének 2 Ugyanott 3 OA Komárno, fond OÚK 18 499/1931 adm. — A komáromi járás* főnök utasítása a gútai csendőrőrs megerősítésére; OÜK 18 901/1931 adm. — Az ekecsi jegyzői hivatalban 1931. X. 20-án készült jegyzőkönyv a munkanélküliek panaszairól az alsó-csallóközi munkanélküliek mozgalma 1931-1932 telén
