Irodalmi Szemle, 1975

1975/8 - HAZAI TÜKÖR - CSALLÓKÖZ - Ág Tibor: Csallóközi pásztorjátékok

— főleg a régi stílusú dallamokra összpontosul. Az új stílusú dalamok legtöbb esetben nem képviselik a tájegység jellegzetességeit, az egész nyelvterületen többé-kevésbé egyformán elterjedtek és ismertek. A csallóközi népzenei hagyományban mind a magyarországi gyűjtők, mind pedig a mi tapasztalataink szerint a régi stílus kb. 20—22 százalékban van képviselve. A régi stílushoz tartozó dalamok legnagyobb része Csallóközben ún. dudanóta, s mint ilyenek, szövegük alapján a legtöbbjük közlésre és terjesztésre nem alkalmas.

Népdalgyűjtő munkánk során figyelmünk a szokásokhoz kapcsolódó dallamokra terelődött. A téli napforduló körüli szokások dallamanyaga nagyon érdekesnek bizonyult. Az István- és János-napi köszöntők, az újévi köszöntők, a koledálás, me'ndíkálás és a karácsonyi betlehemes pásztorjáték sok színes változata került elő a Csallóközben. Ezek a dalamok érdekesnek bizonyultak, annál is inkább, mivel a Magyar Népzene Tára II. kötetében, a Jeles napokban, Csallóközből egyetlen egy szokáshoz kapcsolódó dallamot sem találtunk. A karácsonyi pásztorjáték Csallóköz néhány községében még az elmúlt évtizedekben is élt, így néhány helyen még a fiatalabb nemzedék is ismeri.

1959-ben például 12—14 éves fiúktól vettük fel a karácsonyi pásztorjátékot.

A betlehemes pásztorjáték tulajdonképpen a téli napfordulóval kapcsolatos ősi szertartás maradványa, mely utóbb Jézus betlehemi születésének legendájához kapcsolódott. Színjátékszerű népszokás. A játéknak több szereplője van, s az alakoskodást szerepekre osztott szöveg kíséri. A betlehemes játékok tárgya eredetileg a bibliai történet volt. A magyar nyelvterületen, de főleg a Dunántúlon és a Felvidéken ez pásztorjátékká alakult. A mezőn alvó pásztorokat az angyal keltegeti és az újszülött Jézushoz küldi. A pásztorok között a főszereplő, a süket „Öreg” vagy „Kecskés”, Gömörben „Kubo”, akinek tréfás félreértései a humor fő forrását képezik.

A betlehemes játékok eredetét a középkori misztériumjátékokban kell keresnünk. Ha azonban tovább vizsgáljuk a misztériumjátékok eredetét, rájövünk, hogy ezek sokkal régebbi eredetűek. A görögöknél a misztérium az istenek kultuszához tartozó zenés drámai előadások'neve. A görögök ezeket a misztériumokat az egyiptomi és babilóniai kultuszból vették át, s tőlük származtak át a középkori keresztény kultuszba. (Bibliai jelenetek szcenikus előadása a templomokban vagy a templomok előtti szabad térségeken.) A zenetörténetből tudjuk, hogy ezekből a misztériumokból fejlődött ki nyugaton az oratórium és részben az opera is. Ennek mellékhajtása a népi karácsonyi pásztor- játék is. Vargyas Lajos a Mimos-elemek a magyar betlehemes játékban című munkájában erről a következőket írja: „A játékok elemei függetleneknek látszanak a nyilván egyházi kezdeményezésre visszavezethető, nyugati eredetű misztérium hagyományoktól. Megvannak a balkáni alakoskodásban is, ide a bizánci inimos-játékok közvetítésével a dionysosi szertartásból kerülhettek.” (Antiquitas Hungarica — 1948. II. évfolyam,

1—2. sz.)

A legrégibb eddig ismert karácsonyi játék szövege francia földön maradt fenn, az orleansi városi könyvtár egyik 11. századi kódexében. (L. Thomas Wright: Early miste- ries and other latin prems of the twelfth and thirteenth centuries. London 1844.) A legkorábbi magyar szöveg 1692-ből való: a Rithmi pro Epiphania Domini in proces- sione kézirata a váci egyházmegyei könyvtárban. (L. Holl Béla: Egy régi magyar betlehemes játék — Vigilia 1952 december.) Az első dallamokkal együtt közölt betlehemes- játékunk a Jézus születésének példázatja. (L. Török Ferenc: A Székely gyermekvilág ezer év múltán — Szepsiszentgyörgy, 1896. 44. 1.)

„A misztériumot nézve — Solymossy Sándor szerint — hazai játékaink egy közös alapdarabra vezethetők vissza, mely darab minden nehézség nélkül rekonstruálható. Ez az eredeti játék hajszálnyira összevág a XIV. századból fennmaradt latin misztériumokkal, mindenben a templomi hagyományt követi, csak egy jelenetével vagyunk megakadva: a pásztortánccal, ezt a középkori misztériumok nem ismerik.” (A magyarság néprajza — III. 303—304. old.)

A csallóközi karácsonyi pásztorjátékban is ott volt ez a pásztortánc. Erre utalnak azok a dallamok, melyek szövegéből teljesen hiányoznak a vallásos elemek, szerkezetük négy izometrikus és izoritmikus 14 szótagú sorból áll, dallamuk pedig a kanásznóta ritmusú népdalaink változata. Részben talán a pogány gyakorlat emlékei az állatbőrös alakoskodókat jelző kifordított bundás szereplők és a csörgős bot is. A betlehemesek öltözetében, kellékeiben, a játék történeti átalakulásának megfelelően egyaránt meg