Irodalmi Szemle, 1975
1975/8 - Kondrót, Vojtech: Versek
Vojtech Kondrőt Csallóköz Országútmenti kancsal ivóban falu a szomszéd faluval mulat (S égig emelten bévehetetlen gabonasílók — síkföldi várak) Egy kazal (egy fa) sík vidék éles sikolya — elül Néma halászok ostora hajtja a lomha folyót táj Periszkóp-kéménnyel tengeralattjáró-házak bukkannak föl hirtelen egymás előtt sós-meszesen S e titokban épülő kavicspiramisok üton-útfelen A szántókon át építendő útvonalak ferde ösvényei S a műtrágya az árokparton — utolsó hóesés át A szemek tája — ama táj a költemény hol színt talál A szív tájain megvakul ki áthalad ott társtalanul Csak egyes számba’ íródhat meg a szellem tája És elcsuklik ím eme vers is a fülek tájain (A madarak — falevelek e szélcsendben is egyre röpködök) A fácán-struccok nem félnek a géptől úgy mint az emberek És a nyulak — e szlovák kenguruk! A mama seprűi nyírfák lennének az orosz népmesében Periszkóp-kéménnyel tengeralattjáró-házak elmerülnek hirtelen egymás után sós-meszesen
