Irodalmi Szemle, 1975

1975/7 - HAGYOMÁNY - Ág Tibor: Kéménd népzenei hagyományai

Ha összevetjük a három változatot, kitűnik, hogy egyik sem pontosan azonos. Az 1967-es változatban az énekes az öt versszak eléneklésekor már változtat a dallamon (lásd. 2. sor 2. ütem). Ezt a belső variálást már sem az 1969-es, sem az 1971-es felvételen nem észleltük. Ellenben a dallam 2. és 3. sora azonossá vált. A szövegben is változás figyelhető meg.

Az 1967-es változat szövege:

Nem messze van ide Kismargiita,

Körös-körül fojja azt a Tisza,

Közepibe a lebuki csárda,

Abba mulat egy betyár bújába.

— Jő estét, hát, lebuki csárdásné,

Hát ez a szép szilaj csikó kié?

— Odabent van ennek a gazdája,

Most érkezett, van már fél órája.

— Küldje ki hát ennek a gazdáját,

Vagy jöjjön ki, vagy adja meg magát.

— Ki se megyek, meg se adom magam,

Kinek tetszik, hajtsa el a lovam.

Ha a lovam nem nagyon sajnálom,

Csak nyerget, szerszámot sajnálom.

Nyergem alatt a bugyellárisom,

Abba van a százezer forintom.

Száz forintot adtam a lovamér,

Másik százat, rávaló szerszámér,

Harmadikat egy szép barna lányér,

Negyediket a páros csókjáér.

Az 1969-es változatban az énekes a 2. versszakként az előzőből hiányzó versszakot énekelt: Viszont az előző változat 4. versszaka elmaradt. Az új versszak így hangzik:

Kelet felől jönnek a z9andárok,

Már messziről fénylik a szerszámuk,

Elöl jön a zsandárok káplárja,

Egyenest a lebuki csárdába.

Az 1971-es felvétel szövegében is találunk módosulást. A 4. versszakban az első sor így alakul: „Keselábú lovam nem sajnálom,”

__

E

bből az összevetésből is látható, hogy Kéménden a népzenei hagyomány még él, változik, alakul és formálódik, még egy énekes előadásában is. Egy-egy dallam variáló- dásáról, akkor kapnánk még tisztább képet, ha ugyanazt a dallamot több és különböző korú énekestől lehetne felvenni.

Az új stílusú népdalok — mint minden tájegységben — Kéménden is a legnagyobb részét képezik népzenei hagyományunknak. Az új stílusú népdalok között kevés olyan változatot találunk, amelyet más vidéken nem ismernek. Ezek azok a dallamok, melyeknél a dallam és a szöveg kapcsolata lazább. Kéménd népzenei hagyományából hadd mutassunk be az új népdalstílusból egy ritka, szép változatot. Ugyanerre a dallamra éneklik a három árváról szóló balladát is. 1969-ben énekelte Szalay Rudolfné Baranyai Mária, 68 éves. (CsNA 3092) Lásd a 8. kottát!