Irodalmi Szemle, 1975
1975/1 - HAZAI TÜKÖR - Hofer Lajos: Adalékok Érsekújvár és vidéke munkásmozgalmáról
Hofer Lajos adalékok Érsekújvár és vidéke munkásmozgalmáról A gazdasági válságot 1929-től városunk és járásunk munkássága is megérezte. A munkásság egy részét elbocsátották, akiket tovább alkalmaztak, azoknak pedig a fizetését szállították le. Ezért 1930. november 6-tól november 11-ig a lengyári munkások sztrájkot hirdettek, így tiltakoztak a bérleszállítás ellen. A sztrájk eredményesen végződött, mert Steiner Gábornak, a kommunista párt képviselőjének közbejárására a munkásság követeléseit végül is teljesítették.1 A kommunista párt és a tagság állandóan szem előtt tartotta az összmunkásság helyzetének a javítását. 1930. március 23-án egy Érsekújváron tartott konferencián hangzottak el az alábbi szavak: „A munkanélküliség réme ijesztően fenyegeti a dolgozó munkásokat és munkásnőket. Csehszlovákiában már egymillióra becsülik a munkanélküliek számát. Az egész világon 20 millió a munkanélküli, családtagokkal együtt 50 millió. Továbbá! Munkásnők! Maholnap a proletárok és azok gyermekei teljesen meztelenül és üres gyomorral csak nézegethetik a ruhákkal, szalonnával és zsírral, valamint a többi életfenntartási cikkel díszített kirakatokat, mert ezekből vásárolniok egyáltalán nem lesz módjukban .. .2 A nehéz napok tovább folytatódtak: 1931. január 2-án a bőrgyár munkásainak létszámát csökkentették, s végül március végén az üzemet teljesen beszüntették. Ez további 300 munkás elbocsátását jelentette. Január 12-én a kender- és lengyár munkásai léptek sztrájkba, mert bérüket hirtelen leszállították. A helyzetük még rosszabb lett, mert január 13-án a gyár leégett, így újabb 200 munkás veszítette el a megélhetését. A kommunisták nem nézték tétlenül az eseményeket, és 1931. április 24-én, Lenin születésének 61. évfordulóján Weisz Sámuel vezetésével 50-en a városi tanács ülésén megjelentek, és a munkanélküli segély kifizetését kérték.3 Mezőgazdasági sztrájkokra is sor került. Az érsekújvári járásban 1931. június 6-án a földmunkások a következő gazdaságokban sztrájkoltak: Tolmácon Popper Sámuel bérlő gazdaságában 60-an, Cslke majorban 160-an, Pike majorban Schlézinger Filip bérlőnél 99-en, Kopec majorban Popper Ernő bérlő gazdaságában 70-en, Lajoshalmán Schlézinger Filip bérlő gazdaságában 111-en, Űjvilág-Lajoshalmán Popper Sámuel bérlő gazdaságában 100-an, Méhes pusztán Elek Béla bérlő gazdaságában 107-en, Jánosháza pusztán Slezák Vilmos bérlő gazdaságában 110-en. E sztrájk-mozgalomban összesen 817 földmunkás vett részt. Szervezőik Mező István, Weisz Sámuel és Kubáé elvtársak voltak. A férfiak 1,40 Kő, a nők és fiatalkorúak pedig 1,20 Kč órabért követeltek.4 Kéren 1931. június 30-án délelőtt 9 óra előtt mintegy 60 munkanélküli Kántor Miklós vezetésével vonult fel, és a kommunista himnuszt énekelte. A községháza előtt Kántor vezényletével a következő jelszavakat skandálták: „Munkát, kenyeret!”, Tiltakozunk 1 OA 984/30 prez. 2 OA 208/30 prez. 3 OA 71/1931 4 OA 593/31 Felhasznált források: (OA = Járási levéltár Érsekújvár) (St. A = Állami levéltár)
