Irodalmi Szemle, 1975
1975/6 - MŰFORDÍTÓI VERSENY (3.) - Tordon Ákos: Versek
Tordon Ákos a kisfiú és az öregember Egy zöld réten megpillantotta a kisgyermek az aggastyánt. — Menj innét, ez az én rétem! ... — kiáltotta a kisfiú. — Tévedsz — válaszolta az agg —, ez a rét az enyém! — s azzal leült egy kőre. Feléje indult a kisfiú, átszaladt a réten, s mire hozzá ért, maga is aggastyánná lett. Csak a rét maradt változatlan, üde és zöld. a halász és a vadász Jó halpecsenyére vadász foga fájt. Jó vadpecsenyére halász foga fájt. Halász felesége halat sütött. Vadász felesége vadat sütött. Halász-feleséghez a halász betért. Halpecsenyét falt a vadász, vadpecsenyét falt a halász. Vadásznak ízlett a hal, halásznak ízlett a vad. Vadász-feleségnek tetszett a halász, halász-feleségnek tetszett a vadász. Azóta egyik sem otthon vacsoráz, hanem a másiknál lakomáz, és a halász nem szívleli a vadászt, és a vadász nem szívleli a halászt. kör Te féltél tőlem. Én féltem tőled. Félelmünkben egymást öleltük. Körülöttünk kivirágzott a csend s egy pohár víz tengerré változott. Különben semmi sem történt. Semmi, csak féltünk: egymástól s önmagunktól is. M. Medvecká: A folyó partján (olaj) áprilisi nap Üres üveg lett ez a nap is. Hiába az aranyló címke: ÁPRILIS. Üres üveg, hát elhajítom, s az életemet bereteszslem. A szerelem kis cinke volt. Feljött a Hold: szobámba bámul. Fellobbanó gyufaszállal köszöntőm, és a kis cinkére gondolok.
