Irodalmi Szemle, 1975

1975/5 - HAZAI VÁLÓSÁG - Varga Imre: Feltárás helyett leltár

Sajnálod, hogy már menned kell? Remek! Ez azt jelenti, hogy majd máskor is eljössz. Gyere csak, öregem.

Kérded, hogyan bírom? Egyszerű. Az intellektuális tevékenységet űző ember úgy pihen, hogy mást csinál. Mikor már nagyon szűkké válik a dolgozószoba, elmegyek horgászni. Máskor fantasztikus történeteket komponálok. Hiszem ugyanis, hogy az intellektuális tevékenység sohasem hiábavaló. Az idő? Nincs idő, csak történés van. A naptári időnek semmi köze az élethez. Társadalmilag az idő a szemünk láttára materializálódik. Ami pedig az egyént illeti: az ostoba napjai múlnak, a bölcs napjai pedig telnek.

Hát akkor, szervusz, öregem. Viszontlátásra! Gyere el máskor is. De azért jobb lenne, ha előbb telefonon beszélnénk meg a dolgot, hogy nyugodtabban társaloghassunk, ne csak így, munka közben ...

Varga Imre

Állok a szerkesztőség zöldre festett ajtaja előtt. Mire várok? Miért nem kopogtatok? Miért nem lépek tovább? Mellettem egy kisborjú bámulja az ajtóra szögezett táblát. IRODALMI SZEMLE. A kis nevendék nyakában abrakostarisznya — versek és novellák gépirataival degeszre tömötten. A boci ekkor rámveti szemét. A tekintete érzelmes, mint a szerelmes gimnazistalányoké. Most meg kiölti a nyelvét. Nicsak, látok rajta egy szonettet, írva szép gyöngybetűkkel. Olvasni kezdem, s fölébredek.

Nyolctájt kelek. Mint ma is. Bagoly-életet élek, éjszakába, korahajnalokba nyúló ivászatokkal, csillapodni nem akaró olvasási lázzal. Ezért hát a késői kelések. Az ébresztőórát ma történetesen fél nyolcra állítottam, de már hétkor felébredtem, s elmozdítottam a csörgés megszakítására szolgáló kis fémnyelvecskét. Héttől nyolcig félálomban, nyugtalanul forgolódva. Csuromvizesen ébredek. Ráülök a kinyitható heverő sarkára, s vissza-visszaszédülök a pillanatokkal azelőtt elhagyott világba. Az utolsó álmomról tűnődöm. Miért volt ott zöld a szerkesztőségi ajtó, mikor a valóságban krémszínű. S a kisborjú! Mire várhatott az ajtó előtt?

Ez már a valóság. Megjön a reggeli fuldoklásos köhögés, a hányinger. Nincs idő vesződni az álmaimmal. Nyolc óra öt perc. Elindult az élet.

1. Ruhla

Ha már nem az ébresztőóra kukorékolásával indult a leltár, engesztelésül hadd mutatom be őt. Tavaly március 18-án került hozzánk a Halászkapu utcából. Piros színű, fluoreszkáló számlappal és mutatókkal. A metszett kúp alakú harangocskájára nikke- lezett karika van erősítve, ennélfogva fölfüggeszthető. Ára: 90 korona. A neve: Ruhla.

2. Supraphon stereo GZC 071

Fiatalabb tiktakolő társánál. Az ablaktól balra levő kis asztalon áll, két hangszóróját a falra erősítettem. Ébredés után fölkerül korongjára az első lemez. Például az Ekseption. A Ruhla és a GZC 071 személyi lapjai egy kartondobozkában kaptak helyet a könyvesállvány egyik polcán.

3. ERILEX SPOFA és COSMOS 242/3

Fogkrém és -kefe.

feltárás helyett leltár