Irodalmi Szemle, 1975
1975/5 - Andrej Antonovics Grecsko: Prága hiv
verezték és likvidálták a visszavonuló fasiszta egységeket, és községeket szabadítottak fel. Az ellenség üldözése során a csehszlovák hazafiak irányították az utakon a forgalmat, s távolították el a lövészalakulatok útjából a torlaszokat, akadályokat. Május 8-án este a szovjet seregek 80—120 kilométernyire voltak Prágától. Ugyanaznap a német legfőbb hadvezetőség képviselői Berlin elővárosában, Karlshorstban aláírták a feltétel nélküli fegyverletételről szóló okmányt. A kapituláció május 8-án éjfélkor lépett életbe. A késő esti órákban a szovjet hadvezetőség rádió útján továbbította a Csehszlovákiában levő német seregekhez a feltétel nélküli fegyverletételre szólító felhívást. Erre a felhívásra azonban nem érkezett válasz. Az aznap ejtett foglyok kihallgatása során kiderült, hogy május 8-án este az egyes alakulatoknak felolvasták a német fegyveres erők kapitulációjára vonatkozó parancsot, de a tisztek sok esetben semmi konkrétat nem mondtak egységeiknek, alakulataiknak arról, hogy szervezetten adják meg magukat. Sok itiszt megszegte a fegyverletétel föltételeit; kiadta a parancsot: sürgősen vonuljanak vissza Svitava és Prága felé, hogy az angol-amerikai csapatok fogságába kerüljenek. Számos ellenséges kötelék parancsnoksága eltitkolta a katonák előtt, hogy a német fegyveres erők feltétel nélküli kapitulációjáról van szó. A hadosztályok és hadtestek törzsei, melyeket május 9-ére virradó éjjel összevontak, előretörtek Prága felé. Seregeit elhagyva nyugatra menekült a „Mitte” hadseregcsoport parancsnoka, Schörner tábornagy is. Május 8-án éjfélkor a szovjet seregek újabb támadásba lendültek, és feltartóztathatatlanul nyomultak Prága felé. Csehszlovákia fővárosában időközben erősen rosszabbodott a helyzet. A hitleristák harckocsikat és rohamtüzérséget vetettek be a felkelők ellen, s ágyútüzet zúdítottak rájuk. A hazafiak helyzete óráról órára súlyosbodott. Prágának azonnali segítségre volt szüksége. A segítség idejében megérkezett. Május 9-én hajnalban benyomultak Prágába az 1. ukrán front 3. és 4. harckocsi- gárdahadseregének egységei, amelyek 80 km hosszú utat tettek meg. A reggeli órákban mindenütt utcai harcok folytak, csak 10 óra körül szabadították fel a szovjet csapatok a lakosság aktív segítségével az egész várost. A 4. ukrán front seregei közül 10 óra 45 perckor kelet felől, a front gyorscsoportjának előretolt egységei nyomultak be Prágába elsőként. A 38. hadsereg gyorscsoportja délután ért be a városba. 13 órakor megérkeztek Prága délkeleti peremére a 2. ukrán front 6. harckocsi-gárdahadseregének előretolt egységei is. A csehszlovákiai városok és falvak lakossága ujjongó örömmel fogadta a szovjet csapatokat. Könnyes szemmel ölelték-csókolták a katonákat, tiszteket, kezüket szorongatták, s meghívták őket otthonukba. Mindenütt szovjet és csehszlovák zászlók lengtek, a tömeg népgyűléssé verődött össze, baráti összejövetelekre került sor. Az 1. ukrán front 21. hadserege haditanácsának tagja, V. P. Dzsavanadze altábornagy, jelentésében így írja le az eseményeket: „...1945. május 10-én személyesen jártam Chlumec nad Cidlinouban, Hradec Králo- véban, Dvűr Královéban, Jiaromerben és számos olyan további városban és faluban, amelyeken hadseregünk csapatai átvonultak. Csapataink példás rendben vonultak. A tegnapi információk szerint kitűnően viselkedtek Csehszlovákia területén. Azokban a városokban és falvakban, ahol figyeltem katonaságunk átvonulását, mindenütt példás rend uralkodott. Minden ünnepélyesen fel volt díszítve, csaknem minden házon és középületen csehszlovák és szovjet állami zászlók lengtek. A lakosság ünneplőbe öltözve fogadta, és virággal, zászlókkal, zeneszóval kísérte a katonákat. A tereken és utcákon nagy tömegek éltették Sztálin elvtársat és Oroszországot, mindenfelől zengett a „hurrá!”. Katonáink és a polgári lakosság találkozása során igen sok megható jelenet játszódott le: egy öregember megölelt egy fiatal katonát, egy öregasszony a kereszt jelével megáldotta, fiatalok szorongatták a kezét, s vele akartak menni. Igazán sok olyan
