Irodalmi Szemle, 1975

1975/5 - Duba Gyula: A felszabadulás dimenziói

köztük a pusztító jellegűek is. Az érdekek megnövekedéséből és az általános koncentrációs folyamatból következik az a tény is, hogy az első világháborúban még „csak” 33 állam vett részt, míg a másodikban már 72 állam viselt hadat. Az elsőben 74 millió ember állt szemben egymással fegyverrel a kézben, a másodikban már 110 millió. Az első világháború 14 állam területén folyt le, a második 40 állam területét érintette. Emberi létünk paradoxona: lehetőségeinkkel és életterünkkel figyelemben pusztító erőink — az emberi nem pusztulásának lehetőségei — is növekednek.

A világméretű pusztítás és pusztulás másik oka a fasiszita hadviselési mód: a totális háború volt. Hitler ellenfeleit — az ellenségnek minősített népeket és nemzeteket — nemcsak legyőzni akarta, de teljesen alárendelt viszonyba süllyeszteni, rabszolgaságba dönteni. Már a második világháború idején — és méginkább utána — nyilvánosságra kerültek és köztudottá váltak azok a „felsőbbrendű faj” elméletére épített tervek, amelyek értelmében az „alsóbbrendű” fajokra egyforma sors várt volna: szótszóratás és felszámolás, szolgaság és pusztulás.

A szövetséges hatalmak szövetsége a fasiszta Németország leverésével a világtörténelem legiszonyúbb zsarnokságától mentette meg földünket. A felszabadulás első dimenziója a humánus és demokratikus emberi lót megmentését és a kultúrált életforma lehetőségét jelenti. Az emberi együvétartozás eszméjének és az emberségigény lehetőségének a megőrzését, a normális létfeltételek továbbéltetését. A Szovjetunió — államszervezetének eszmei alapjaiból eredően — óriási szerpet vállalt magára a világ népeinek a felszabadításában: mai adatok szerint a nyugati hatalmak egyesített hadseregei 176 ellenséges hadosztályt győztek le, míg a Vörös Hadsereg egymaga 607 hadosztályt semmisített meg a második világháború idején. A győzelemmel, sajnos, a veszteségek is arányosak: lerombolt ország és a már említett 20 millió szovjet halott. A szocialista állam ebben a háborúban — küldetésének megfelelően — az emberiség kultúrájának és szabadságának ia védelmét vállalta és feladatát teljesítette.

A felszabadulás második dimenziója a civilizált emberiség gondolkodásában és életérzésében valósult meg és teljesedett ki. A háború alatt az elnyomó fasiszita hatalommal szembenálló nemzetek körében természetszerűen bontakozott ki a népi ellenállási mozgalom — az illegális tevékenység és a partizánháború —, amely a nemzetközi és közösségi gondolkodás új formáit hozta létre. A kommunista pártok aktív részvétele és tevékenysége folytán óriási méretekben fejlődtek és terjedtek el a szocializmus eszméi, a korszerű hazafiság és a nemzetköziség gondolata, a fajelmélet ellenében demokratikus eszmék erősödtek, a kiváltságosok érdekeivel szemben a néptömegek érzéseinek és jogainak politikája került előftérbe. A levert diktatúra ideológiájának és előjogainak helyét a dolgozó és létfenntartő nép világa foglalta el, a felsőbbrendűség „eszményét” az emberiség fogalma váltotta fel, s az új létérdekek védelmére megszerveződött a békevédelem intézményesített formája — a világbéke-mozgalom.

Nem alkalomadta lehetőségként, törvényszerűen és szükségszerűen jött létre. Az erők és energiák összpontosulása azóta is tovább folyik, megszületett az atombomba, a hidrogénbomba, a rakétatechnika és a földi méretekben korlátlan hatású nukleáris tömegpusztító eszközök. A legkisebb atombomba — a Hirosima típusú — sűrűn lakott városi környezetben még „csak” 200 ezer emberet képes elpusztítani, de a maximális nagyságú taktikai atombomba már 1 milliót. Egy, a levegőben felrobbantott 20 mega- tonnás stratégiai nukleáris bomba a robbanás epicentrumától számított 15 mérföldes körzetben minden épületet romba dönt. Az 50 megatonnás bomba lökőhullamának a hatósugara 80 km. Kiszámították, hogy ma már 500 megatonnás hidrogén bomba is előállítható, melynek pusztító hatása Texas amerikai államnak megfelelő területre terjedne, mely állam területe sok európai államétól nagyobb. Egy 20 megatonnás bomba epicentrumától 30 mérföld távolságban harmadfokú égési sebeket okoz, 20 mérföldnyi körzetben pedig minden fából készült építményt felgyújt. A 100 megatonnás bomba esetleges robbanása után a rádióaktív sugárzással fertőzött övezet több százezer négyzeitkilométeres térségre terjedne ki. (Az adatokat Ny. Nikolszkij: A tudományos technikai forradalom című könyvéből idéztük.)Természetszerűleg a részben klasszikusnak mondható haditechnika is óriási mértékben tökéletesedett: az atommeghatjtású tengeralattjárók hónapokig tartózkodhatnak a tenger mélyén és onnan iőhetik ki nukleáris töltetű rakétáikat, a sugármeghajtású repülőgépek pedig a hangsebesség két-háromszorosával száguldanak és hatósugaruk a föld minden pontjára kiterjed.