Irodalmi Szemle, 1975

1975/4 - Szántó György: József Attila Prágában

Értékes anyag az Ady Endréről és költészetéről szóló cseh nyelvű előadás szövege. A dolgozatot Straka a forradalom viharmadarának halálozási évfordulóján készítette, felolvasása pedig 1940 februárjában a prágai Umelecká besedá-ban rendezett Ady-emlék- esten történt. Neves előadóművészek Ady-verseket szavaltak, Bartók „Allegro barbaro” című szerzeményét játszották, míg a Moldva túlsó partján az akkori Deutsches Theater homlozatán a horogkeresztes zászló lengett. Ez idő táji Straka már a D 41-et, E. F. Bu- rian színpadának baráti körét szervezte, ezt a haladó és kifejezetten antifasiszta jellegű kulturális kört, s enne keretében is fáradhatatlan népszerűsítője volt a magyar iro dalomnak.

Itt. található az a 10 oldalnyi gépelt előadásanyag, ugyancsak cseh nyelven, amely. „Az új magyar költészet” címet viseli, s előadására a prágai Irodalomtudományi Társulatban került sor, a keltezés szerint 1940. február 12-én. József Attilának e helyütt öt versét mutatja be cseh fordításban, s így emlékezik vissza rá:

„Józsefhez fűződnek budapesti tartózkodásom legszebb személyes emlékei. Nagy érdeklődéssel figyelte a szomszédos népek, különösen a csehek és románok költészetét. Leginkább Bezručot csodálta, rajta kívül Wolker, Hora, Bednár és Píša verseit fordítottuk együtt az antológiába, amelyet Budapesten adtunk ki. Midőn 1938 tavaszán magyar írók csoportja érkezett Prágába, a Pŕítomnost estjére, Józsefnek is velük kellett volna jönnie. Örült az útnak, de az utolsó pillanatban súlyossá vált a betegsége. A katasztrófa megállíthatatlan volt...”

Anton Straka hagyatékát Vöra Straková, a küzdőtárs a budapesti lakásunkon tartott „Irodalmi péntekek" háziasszonya gondozza. Még ma is élénken emlékezik a régi időkre, igaz barátokra:

„Feljegyzéseink közt százöt ember szerepel, akik el-eljárogattak hozzánk a cseh és szlovák irodalommal ismerkedni, fordításokat eszközölni, a kultúrműsorokat megbeszélni... De a vendégeink nemcsak budapestiek voltak. Bratislavai, prágai költők és művészek is eljöttek, hogy tanácsot kérjenek vagy segítsenek.” Szavai nyomán előlép a múltból a fiatal Illyés Gyula, Szabó Lőrincz, Győry Dezső, Berda József és a többiek. „... József Attila talán minden alkalommal eljött, hiszen közel is lakott. Lelkesedett Wolkerért, de ő maga is remek ember volt; oly fiús, vidám minálunk. Nehéz élete volt.