Irodalmi Szemle, 1975
1975/3 - HAZAI TÜKÖR - Taliga István: Bény — a volt premontrei templom
A szerző továbbá megfeledkezett arról, hogy a névszármaztatás minden körülményét a lehető legpontosabban kell megmagyarázni. Stanislav ennek ellenére, hogy előtte nyilvánvaló volt a tény, hogy mindkét helynév a középkori forrásokban teljesen azonos alakban szerepel, e két nevet mégis eltérően etimologizálta. Az összehasonlítás kedvéért következő táblázatunkban a két helynév, úgymint a Bars megyei Zselíz város és a Somogy megyei Zselicség minden középkori névváltozatát időrendi sorrendben hasonlítjuk össze:27 II. tábla A Bars megyei Zselíz és a Somogy megyei Zselic helynév alakulása év Zselíz év Zselic 1274 Selyz 1257 Selyz 1293 Selez 1307 Zelyz 1309 Zelyz-io 1308 Selez 1332 Seliz 1402 Selez 1425 Silis-io 1409 Zelis 1443 Zelis-io 1808 Lipszky Zsellész, Zelcovce 1808 Lipszky Zsélicz-Kisfalud OKTB Zselíz OKTB Zsélic és Zselicség 1920 Želiezovce ma Zsélic A tábla adatai a kétféle etimológia minden lehetőségét kizárják, Mikos József pedig már 1935-ben fölhívta a figyelmet az azonos etimologizálás szükségességére. Stanislav viszont — nehogy harmadik bizonyítékát önmaga semmisítse meg — nem vehette figyelembe a Zselic helynévvel azonos típusú helynevek sorát. A típus elismerésével ugyanis elfogadhatatlanná tette volna azt az állítását, hogy Somogy megyei erdőnév a IX. században Pannóiában élő Siliz/Zilic földesuraságára utal. Zilic ugyanis nem lehetett volna egyszerre földesúr három egymással nem rokonszenvező államalakulat területén. A kérdéses helynévtípus ugyanis olyan területeken fordul elő, amely Zilic életében három államalakulathoz tartozott: a Keleti Frank Birodalomhoz, Nagymorvaországhoz és a senkiföldjéhez. Megfigyelhetjük azt, hogy helynévanyagunkban a vizsgált helynévtípus, eltekintve a képzőktől és a ragoktól, azonos alakú tővel (Zsély, Zsélyl] vagy annak különféle fonetikai változataival (Sül, Süly] fordul elő az egykori Magyarország legkülönbözőbb vidékein. A feltárt összefüggések következtében Melich és Stanislav oly értelmű etimológiáját, hogy Zselic és ennek következtében a Zselíz típusú helyneveink a Zilic, Zilis- Lav személynevekből, vagy pedig a íelic tőből erednek, nem fogadhatjuk el helyesnek. Ehhez a helynévtipushoz tartozó helyneveket egyetlen tőből, a Síi > Zsel-bői kell levezetnünk. Stanislav harmadik bizonyítéka, hogy a kérdéses helynév egy, a IX. század közepén élt birtokosra utalna, ezzel elveszíti az erejét. A kérdéses helynevek értelmezési kísérleteinek mélyrehatóbb vizsgálata révén megállapíthattuk, hogy ezek az értelmezések lényegében ugyanabból a feltételezésből in27 Zselízre vonatkozó forrásokat Győrffy György: Az árpádkori Magyarország történeti földrajza. I. Budapest 1966, 488—89 és Mályusz Elemér: Zsigmondkori Okmánytár II. 1971, II. 6634., Zselicre nézve viszont Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában alapján állítottuk össze.
