Irodalmi Szemle, 1975
1975/3 - HAZAI TÜKÖR - Taliga István: Bény — a volt premontrei templom
télynek mind külső, mind belső palástja sokszögű, ugyanúgy a mellékkápolnáké is. Magyar területen, itt tűnik fel először a szokásos félkörív helyett a szentélyek sokszögű záródása. A szentélyt a 14-szög feléből képezték, a mellékkápolnák szentélyeit a 10-szög feléből alakították. A szentély és a mellékkápolnák diadalívei enyhe csúcsívben végződnek. A hármas szentélyfejet követő hajót két boltozatmező fedi. A mai keresztboltozat borda nélküli, de nem nyugszik organikusan a gyámköveken, s ez valószínűvé teszi, hogy a bordás keresztbolitozat volt az eredeti. Valószínű, hogy a boltozat bordái az 1722—32-es barokk jellegű átalakításnak estek áldozatul. Erről az átalakításról ta- núskodnok a hajó barokk ablakai is. Maga a hajó nyugat felé fokozatosan szélesedik. Itt helyezték el a ma már szintén nem eredeti formájában fennmaradt urasági karzatot, amelyet U alakúvá képeztek ki. A karzat boltozatmezőit a hajó felől két nyolcszögű pillér tartotta. A déli pillér oszlopfője növényi és madármotívumokkal díszített. Az északi oldalon levő oszlopfőn a szobrász vadászjelenetet ábrázol. „A medvevadászat ilyen egyházi környezetben természetesen csak mint a jó és a rossz szimbóluma jelenhetett meg. Az alakok aránya jól összevethető az esztergomi kápolna harcosokat ábrázoló jelentével, azonban ruházatuk magyaros jellegű, s mint ilyen, az első lépés az egyházi köntösbe bújtatott világi ábrázolások felé.”4 A hajót két (torony fogja közre. Előtte az eredetileg nyitott előcsarnok helyezkedik el. „Nincs kizárva az sem, hogy a nyugati homlokzat, amelynek kapuja ma is az esztergomi kapu-típust képviseli, korábban hasonlóan volt kiképezve, mint a Porta Speciosa, annál inkább, mert a különböző színes kövekből alakított homlokzat polichromiája erre vall. Míg az alaprajz csak a möllékkápolnák alkalmazásában hasonlít az esztergomihoz, az az egész templom a háromhajós bazilikák leegyszerűsített kiadása, és francia mintákra megy vissza (Maymac, Montmajoure). A kapuk díszítése szorosan kapcsolódik Esztergomhoz, az antikizáló bizánci fejezetek egész közeli rokonai az esztergomiaknak, sőt teljes egyezés is előfordul. A gyakori kocka alakú oszlopfejezetek az esztergomi ún. Szt. István terem fejezeteire emlékeztetnek.”5 A templom ma nem nagyon hasonlít eredeti formájához, mert a Hild-féle 18S7-es s méginkább a Czigler-féle 1896—98-as restaurálások közönséges neoromán templommá alakították. A második világháború szintén eléggé jelentős károkat tett az építményben. Az ötvenes évek helyreállítási munkái részben kiküszöbölték a hibákat. Az egész templom tehát a háromhajós bazilikák redukált mása, amelyben déli-lom- bard — és északi — francia, szász — hatások ötvöződnek. A templom kápolnája — eredetileg román rotunda, a régebbi egyházi komplexum tagja — a 12. század elejéről származik. 1683-ban részben tönkrement, s 1755-ben barokk stílusban hozták helyre. A rotunda belső palástját tizenkét ülőfülke — nike — töri áit, melyekben a helyreállítási munkálatok folyamán korabeli falképek maradványaira bukkantak. Mindannak ellenére, hogy a temploiö aránylag egyszerű mű, azzal, hogy néhány új építészeti vonás itt jelentkezik először, a magyarországi későromán stílus jellegzetes és értékes alkotása. 4 A magyarországi művészet története 61. old. : 1 5 Uo. Források: )■ Súpis pamiatok na Slovensku I., 140. old. Díváid K.: Magyarország művészeti emlékei, Bp., 1927. V. Wagner: Dejiny výtvarného umenia na Slovensku, Trnava, 1930 Magyarország vármegyéi és városai: Esztergom vármegye 17, 216. old. Hont vármegye 301. old.
