Irodalmi Szemle, 1975
1975/2 - FIGYELŐ - Kovács Győző: Egy világégés szintézise (Ránki György: A második világháború)
tudományosan, mind feldolgozható anyagában stb. Érthető is e mozzanat-sor, és nem is szorul „mentségre”, hiszen gazdaságtörténet is, nemcsak a politikai élet történelmi folyamata volt; de nem is csak had-, illetve diplomáciatörténet. Ezek „egybemosódnak”, miként a történelmi valóságban is, három — három és fél évtizede. Ezek együttesen alakultak-vál- toztak, formálódtak a világ és Európa történelmében. Némelykor egyik, máskor valamely más mozzanat került hangsúlyosabban előtérbe. De aki ma készít minderről „leltárt”, szintézis-igénnyel, annak ezeket együttesen kell bemutatnia, elemeznie, rámutatva a lényeges mozzanatokra, pontosan azért, mert nemzedékünk intenzív háború-átélése tudat: formálást követel a kutatótól. Mindössze egyetlen mozzanatra hívjuk fel a figyelmet: Ránki György — a közelmúltban napvilágot látott történelmi munkák alapján — igyekszik érzékenyen jelezni, hogy amikor az előretörő fasizmus „új rendet” készült kialakítani Európában, tehát akkor, amikor a leghalványabb volt a remény — látszólag —- arra, hogy a fasizmust széjjelzúzzák, akkor bontakozott ki az európai ellenállási mozgalom. Vagyis: új történelmi jelenséggel állt szemben korunk. Ezt feltétlenül új mozzanatnak, újszerű, új tartalmú mozgalomnak kell minősíteni. Érvényesül a kötetben a magyar történeti kutatásnak olyan igénye is, mely bizonyos idő óta különösen előtérbe került. Ez pedig: Dél-kelet-Európa szerepe és helyzete a második világháborúban. Ránki György erre vonatkozóan megjegyzi, hogy ha e témában, „anélkül, hogy Magyarország vonatkozásában újat mondanánk, sikerült a magyar és délkeleteurópai eseményeket az egész összefüggés problematikájába beleágyazni, mindenképpen elértük célunkat.. De, mint jeleztük, Ránki György (és bárki más) számára nem ez jelenthette a legnagyobb problémát, hanem az, hogy a második világháború története nem homogén jellegű mozzanatok sora. „Könyvünk nem hadtörténeti jellegű munka — írja, nem „magamentségeként” Ránki György —, bár sokat foglalkozunk hadieseményekkel, anélkül azonban, hogy katonai részletekbe bocsátkoznánk. Nagyobb hangsúlyt helyeztünk — s ez Ránki György szintézisében új vonás — a politikatörténetre, diplomáciatörténet- re, a háború gazdasági-társadalmi összefüggéseinek bemutatására. Kiemeltük az ellenállási mozgalmat, amely a második világháborút különösképpen népi háborúvá tette. A munka megírása során arra törekedtünk, hogy a jelen és a jövő generáció tudatában a háborúval kapcsolatban hamis legendák, mítoszok ne ke- letkezznek ...” (6. 1.) Arra hívja fel a figyelmet a kötet: aki a második világháború történetét tanulmányozza — a ma közvetlen előzményeit olvashatja. Diplomáciai iratok, titkos jelentések, bizalmas levelezésanyag — ezek egyrésze hozzáférhető, jórésze még ma sem. A Sztálin—Roosvelt—Churchill levelezésanyag (legalábbis nagyrésze) ismert; nem ismeretlen Teherán, Jalta és Potsdam fontos döntéseinek, megbeszéléseinek anyaga stb. Ismertek — többnyire — azok a „politikai praktikák”, amelyeket egyes nyugati politikusok folytattak — nem cse kély szovjetellenes célzattal — akkor, amikor már Japán is elkövette az agressziót, amikor kialakult, összekovácso- lódóban volt az antifasiszta koalíció, amikor a Szovjetunió élet halálharcát vívta a fasiszta túlerővel szemben. Ránki György kötetének érdeme abban áll, hogy nemcsak elsőként vállalkozott a szintézisre, hanem abban, hogy az összefüggésekre irányítja a figyelmet. Abban, hogy — mint idéztük már — bemutatja azt a folyamatot: miként jött létre a földrésznyi ellenállási mozgalom, amely a második világháborút „különösképpen népi háborúvá tette”; azután, hogy az antifasiszta koalíció már lényegében ki is alakult. Mindezzel azt is érzékeltetni szeretnők, hogy Ránki György mily árnyaltan, érzékletesen s az objektív történelmi folyamatokat elemezve mutatja ki: más és más történelmi szituációbari, a fasizmus más-más jellegű „szorításában” alakult ki az antifasiszta koalíció, illetve a népi ellenállási mozgalmak — ha nem is egymással szorosan összefüggő — rendszere. De azt is, hogy az antifasiszta koalíciót hol és mikor, mily rétegek, milyen politikai érdekek miképpen értelmezték. Ezt — isme teljük — fontos mozzanatnak tartjuk e nagy vállalkozásban. Több rétegben bomlik ki Ránki György kötetéből az egész történelmi folyamat,
