Irodalmi Szemle, 1975

1975/2 - —ll—: Műfordítói versenyünk elé

A verseny gondolatát a véletlen pillanat szülte, de soha jobb pillanatot. Éppen ezért versengéseinket rendszeresíteni óhajtjuk, számról számra közlendő a fordulók eredményeit, a magyarrá asszimilált verseket. A decemberi szám után fordításelméleti szakértők foglalnák össze a sorozat tanulságait.

Az első forduló részvételi díja egy-egy szlovák gyermekfurulya. (Ara: 4.50 Kčs.)

A fordítás végleges szövegének beküldési határideje 1974. december 16.

A műfordításhoz egy gépelt oldalnyi miniesszét kérünk, minden fordulóban; kifejezendő benne az adott versről alkotott véleményed és a fordítás néhány alapszempontja.

Az Irodalmi Szemle jelenlegi három szerkesztője (Koncsol László, Varga Imre, Zala- bai Zsigmond) számára a részvétel kötelező.

Meghívott versenyzők: Gál Sándor, Kulcsár Ferenc, Ozsvald Arpád, Rácz Olivér, Tő- zsér Árpád, Veres János.

Értesítést a résztvételről szóban vagy telefonon is küldhetsz, de föltétlenül. (Telefon: 548-34).

Jó egészséget és kedvet az első fordulóhoz:

(A szerkesztő aláírása)”

Aki beavatott, tudja, aki pedig nem. hadd tudja meg, hogy irodalmi életünk szervez- hetőségének és cselekvésképességének is kemény próbája ez a verseny. Az elmúlt évek keserves tapasztalatai miatt egy kicsit féltünk is, hogy nem fullad-e majd be a vállalkozás de mégsem féltünk annyira, hogy ne merjük elindítani. A fogamzás megtörtént, bíznunk kell a természet erejében.

' A versengést azoknak a költőinknek kínáltuk föl, akikről leginkább köztudott, hogy rendszeresebben tolmácsolják a szlovák lírát, Gál Sándor nem fogadta el a kihívást. Zalabai Zsigmond — kötelező részvétel ide vagy oda — családi gondjai — betegségek

— miatt engedte át a munkát és a dicsőséget Tóth Lászlónak, aki többek között Mikuláš Kováč verseinek fordításával hívta föl magára a szűkebb közvélemény figyelmét.'

A szlovák versek kiválasztásának egyik főszempontja az, hogy a szöveg a lehető legfrissebb legyen, s így a verseny szinkronban fusson a szlovák költészet mai alakulásával. További szempontunk, s ez negatív szempont, hogy nem tekintünk semmi kölcsönösségre, azaz nem várunk viszonzást: nem udvariaskodni kívánunk, hanem izmosodni — játszva és munkálkodva. Ahhoz azonban ragaszkodunk, hogy a vers szép legyen; hogy minden forduló más-más formaproblémát hozzon; hogy minden forduló más-más költő versét mutassa föl.

Fordításelméleti szakértőink közül egyelőre Zeman Lászlót, a Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Karának adjunktusát kértük meg, hogy követné figyelemmel és értékelné a versenyt. Ugyanerre kérjük majd meg a nyitrai Pedagógiai Fakultás néhány előadóját is.

A szerkesztőség reméli, hogy a meghirdetett és itt induló verseny be fogja tölteni hivatását, és minden fordulóját az olvasók méltó érdeklődése fogja kísérni.-II-