Irodalmi Szemle, 1974

1974/9 - FIGYELŐ - L. Gály Tamara: Kettős tárlat Komáromban

színekben Játszik. Nagy Márton egyik legsikerültett műve a nagyméretű „Sza- pulók”. Szín- és formavilágában, a folyóban mosó asszonyok munkájának szinte gyermekien tiszta meglátásával a naiv művészet mindannyiunk számára oly kedves, őszinte alkotásait idézi.

A kiállítás másik részvevője a tehetséges, fiatal iparművész, G. Kecskés Ágnes volt, aki mindössze három éve végzett a budapesti Iparművészeti Főiskola textiltervezező- és gobelin-szakán. Munkái a budapesi Domus nagyáruház falait (6 darab nagyméretű gobelin), a komáromi Brigetio borozót (függönyök és textilképek) díszítik. A szegedi tánc- együttes számára 16 táncruhát, New York-i megrendelésre pedig 20 itextilter- vet készített. Ez a kiállítás a második önálló bemutatkozása.

Kecskés Ágnes érett, határozott egyéniség. Ilyenek kiállított munkái is: egységesek, s ha kiforrottságról még nem is beszélhetünk munkáiról szólván, a derűs nyugalmat, kiegyensúlyozottságot és kifinomult ízlést nem vitathatjuk el tőlük. A textilképeket, kézifestésű faliszőnyegeket, falvédőket, függönyöket, batikolt ruhadarabokat és emléktárgyakat készítő művésznő elképzeléseit egyéni módon oldja meg. Kedvenc anyagai közt elsősorban a valódi selyem és a vászon szerepel, amelyeket a kézifestés igényes technikájával díszít. Máskor az olcsó méteráru anyagát varázsolja dús fantáziája értékes mesterművé. Ilyen a nyomattal készített „Betyáros méterárut”, amely a népi díszítőelemek kulitivált felhasználását példázza. A motívumok egymás alatti változatos ismétlése a méteráru

sajátosságának gyakorlatai követelménye, s egyúttal a magyar népművészet komponálómódszerének hagyományát őrzi.

A népművészet kincsestára gyakori forrása Kecskés munkáinak. Üj kombinációkba csoportosítja az ismert elemeket, minek nyomán újjá alakulnak. A bemutatott textíliákon rendkívül gyakran szerepelnek stilizált növénymotívumok. De akad köztük egyértelműen figurális kompozíció is, mint például az egész-alakos „Dédnagymama” című harmonikus színezésű gobelin.

A realizmusból kiinduló művésznő — saját bevallása szerint — egyre közelebb Jut a mindmáig nem eléggé értékelt szecesszióhoz. Talán épp ez a nyitja Kecskés Ágnes művészetének, melynek középpontjában a növények és állatok világa áll. Mindez — a természet apró titkainak megfigyelése s az emberi képzelet szahadságigénye — ma nem egyedülálló jelenség. Reakció a „nincs tovább”-ra, az absztrakcionizmusra, s korunk egyes negatív jelenségeire. Az elmondottak kézzelfogható bizonyítéka a „Sárkányeresztés” című hatalmas, kézifestésű falikárpit, a „Korallos falikép” (kézifestésű selyem), majd a valóságábrázolás és játékos abszrahálás határán mozgó „Tájkép”, továbbá az összes virágelemeket tartalmazó mű.

Különös szorgalomról és tehetségről tanúskodiö a Magyar Nemzetti Múzeum részére készített munkája, a pannonhalmi koronázó palást kézifestésű másolata.

Kecskés Ágnes Budapesten él, önálló művészként dolgozik.

L. Gály Tamara