Irodalmi Szemle, 1974

1974/9 - FIGYELŐ - L. Gály Tamara: Kettős tárlat Komáromban

színekben Játszik. Nagy Márton egyik legsikerültett műve a nagyméretű „Sza- pulók”. Szín- és formavilágában, a fo­lyóban mosó asszonyok munkájának szinte gyermekien tiszta meglátásával a naiv művészet mindannyiunk számá­ra oly kedves, őszinte alkotásait idézi. A kiállítás másik részvevője a tehet­séges, fiatal iparművész, G. Kecskés Ág­nes volt, aki mindössze három éve vég­zett a budapesti Iparművészeti Főiskola textiltervezező- és gobelin-szakán. Mun­kái a budapesi Domus nagyáruház fa­lait (6 darab nagyméretű gobelin), a komáromi Brigetio borozót (függönyök és textilképek) díszítik. A szegedi tánc- együttes számára 16 táncruhát, New York-i megrendelésre pedig 20 itextilter- vet készített. Ez a kiállítás a második ön­álló bemutatkozása. Kecskés Ágnes érett, határozott egyé­niség. Ilyenek kiállított munkái is: egy­ségesek, s ha kiforrottságról még nem is beszélhetünk munkáiról szólván, a de­rűs nyugalmat, kiegyensúlyozottságot és kifinomult ízlést nem vitathatjuk el tő­lük. A textilképeket, kézifestésű falisző­nyegeket, falvédőket, függönyöket, bati­kolt ruhadarabokat és emléktárgyakat készítő művésznő elképzeléseit egyéni módon oldja meg. Kedvenc anyagai közt elsősorban a valódi selyem és a vászon szerepel, amelyeket a kézifestés igényes technikájával díszít. Máskor az olcsó mé­teráru anyagát varázsolja dús fantáziá­ja értékes mesterművé. Ilyen a nyomat­tal készített „Betyáros méterárut”, amely a népi díszítőelemek kulitivált felhasz­nálását példázza. A motívumok egymás alatti változatos ismétlése a méteráru sajátosságának gyakorlatai követelmé­nye, s egyúttal a magyar népművészet komponálómódszerének hagyományát őrzi. A népművészet kincsestára gyakori forrása Kecskés munkáinak. Üj kombiná­ciókba csoportosítja az ismert elemeket, minek nyomán újjá alakulnak. A bemu­tatott textíliákon rendkívül gyakran sze­repelnek stilizált növénymotívumok. De akad köztük egyértelműen figurális kom­pozíció is, mint például az egész-alakos „Dédnagymama” című harmonikus szí­nezésű gobelin. A realizmusból kiinduló művésznő — saját bevallása szerint — egyre köze­lebb Jut a mindmáig nem eléggé érté­kelt szecesszióhoz. Talán épp ez a nyitja Kecskés Ágnes művészetének, melynek középpontjában a növények és állatok világa áll. Mindez — a természet apró titkainak megfigyelése s az emberi képzelet szahadságigénye — ma nem egyedülálló jelenség. Reakció a „nincs tovább”-ra, az absztrakcionizmusra, s korunk egyes negatív jelenségeire. Az elmondottak kézzelfogható bizonyítéka a „Sárkányeresztés” című hatalmas, kézi­festésű falikárpit, a „Korallos falikép” (kézifestésű selyem), majd a valóság­ábrázolás és játékos abszrahálás határán mozgó „Tájkép”, továbbá az összes vi­rágelemeket tartalmazó mű. Különös szorgalomról és tehetségről tanúskodiö a Magyar Nemzetti Múzeum részére készített munkája, a pannonhal­mi koronázó palást kézifestésű másolata. Kecskés Ágnes Budapesten él, önálló művészként dolgozik. L. Gály Tamara

Next

/
Thumbnails
Contents