Irodalmi Szemle, 1974
1974/8 - FIGYELŐ - -bai-: Egy cikkgyűjtemény tanulságai (Együtt egymásért. Összeállította Balázs Béla, Madách, 1974)
esztétikai és műfaji értékein túl etikai mondanivalója is van a számunkra: szerzője nemzetiségi ember, mint mi vagyunk, és — lám, mire vitte! ... mondanák az öregek — eljutott a bozontos bundájú visói medve nyomába — kicserezve haza is hozta a bőrét —, el a Volga menti jávorszarvasok csapásaira. Kiadás alatt levő új könyvének kéziratából azt is tudjuk, hogy Afrikában is járt, nagyvadakat lőtt s hazahozta trófeájukat; hogy bejárta a Hortobágyot, és zer- gék után a havasokat. Bizonyítéka ez annak, hogy a gyerekkori álmok teljesülhetnek s a vágyak nincsenek eleve reménytelenségre ítélve, hogy a világ mindenki előtt kitárulkozik és a lehetőségek számunkra is adottak, csak nagyon kell akarni és bízni önmagunkban, meg abban, hogy az akaratunknak érvényt szerezhetünk. Az a tóparti vadászlak és a medveösvények akár szimbólumok is lehetnének: az akarások a célok szimbólumai. Tudva ezt, nem is marad már más hátra a számunkra, mint hogy a szerzőnek — aki könyvével egyszerre és biztosan lépett néhai jó Jurán Vido- runk örökébe — és magunknak egyaránt kívánjunk — jó vadászatot! (Madách Könyvkiadó 1973) Duba Gyula Egy cikkgyűjtemény tanulságai (Együtt egymásért. Összeállította Balázs Béla. Madách 1974.) 1. „EGYÜTT. . . MINDANNYIAN, KINEK EMBERHEZ MÉLTÓ GONDJA VAN”. Egy svájci hadtörténész szerint az emberiség az elmúlt négy évezredben több mint tízezer kisebb-nagyobb fegyveres konfliktust élt át. A legnagyobb anyagi és szellemi értéket, a legtöbb emberéletet a germán csizma taposta el a második világháború folyamán. A fasizmus barbársága Európa-szerte mozgósította a demokratikus erőket, életre hívta az ellenállás különféle formáit. A közép-európai antifasizmus egyik legátütőbb erejű megmozdulása a Szlovák Nemzeti Felkelés volt, amely meghiúsította a német hadvezetőségnek azt a törekvését, hogy a szlovák hegyvidékből egy kétszáz kilométer hosszú, áttörhetetlen védelmi vonalat építsen ki, elzárva a Vörös Hadsereg Magyarország, Ausztria és Csehország felé vezető útját. A Felkelés a korszerű európai gondolkodás, a nemzetköziség próbája és igazolása. Huszonöt nemzet fiainak volt „emberhez méltó gondja” a fasizmus mielőbbi leverése, a béke kivívása. A 15—20 ezres szlovák fölkelő tömeg melleit 3000 szovjet, 2000 cseh, 400 francia partizánkodott a hegyek között. Kisebb létszámban képviselték magukat a bolgárok, románok, lengyelek, szerbek, angolok, németek, amerikaiak, belgák stb. is. 2. MIT TUDUNK A MAGYAROKRÓL? Kérdésünkre a legadatgazdagabb választ a gyűjtemény Történészek a Felkelésről című fejezete adja meg. A statisztika szerint a magyar partizánok száma kezdetben 800-ra tehető; a szlovákok, szovjetek és csehek mögött tehát a negyedik helyet foglaljuk el a partizánharcok huszonöt nemzetnyi mezőnyében. Besztercebánya eleste (1944. október 27.) után negyven partizánegység harcolt a hegyek között. Három nagyobb színmagyar (vagy csaknem teljesen magyar) osztagot ismerünk, ezek a Petőfi- 270, a Nógrádi- 100, a Rákosi- brigád 174 taggal. A Felkelés későbbi szakaszában a magyar hadseregből jelentős számú honvéd állt át a szlovák és szovjet partizáncsoportokhoz is. A Sztálin-brigádban 350, a Halál a fasizmusra egységben 358, az Alekszandr N yevszkij-osztagban 200, a Stefánik-bri- gádban 88, a Bosszúállók csoportjában 36, a Suchanský-csoportban 88, a Halál a német megszállókra csapatban 24 magyar partizánról tud a krónika. Találunk magyarokat a Pobeda-, a Thälmann- és a Gottwald-brigádban Is. Az adatokból több fontos, újabbkori történelemszemléletüket s egyben nemzetiségi önismeretünket gazdagító végkövetkeztetést vonhatunk le: a) a magyar antifasiszta mozgalom — mint ezt a legújabb kutatás eredményei bizonyítják — erősebb, mint ahogy a köztudatban eddig élt. Nemcsak a partizánok száma jelentős; a honvédségben is nő a németellenes hangulat. A német hadvezetőség gyanakodva szemléli az eseményeket. „Minden magyar osztály- és ezredparancsnoksághoz nagyobb létszámú, tisztek által vezetett német ősz-
