Irodalmi Szemle, 1974

1974/7 - Grecsko, Andrej Antonovics: Csehszlovákia nemzeteinek harca a fasizmus ellen

A főparancsnokság főhadiszállása már 1944. szeptember 2-án megadta az utasításokat az 1. és 4. ukrán frontnak, hogy készítsék elő és legkésőbb szeptember 8-án kezdjék meg a támadást a frontok érintkezési helyén, s hogy Krosno—Sanok térségből indított támadással Eperjest (Prešov) véve fő iránynak, nyomuljanak előre a csehszlovák határhoz, és egyesüljenek a felkelőkkel. A hadműveletbe bevonták az 1. csehszlovák hadtestet is. Egyúttal utasítást adtak arra is, hogy meg kell szervezni az együttműködést azokkal a szlovák csapatokkal, amelyek Eperjes térségében helyezkedtek el.

Az, hogy egy ilyen bonyolult hadműveletet ilyen rövid idő alatt előkészítsenek, a Szovjetuniónak a szlovák hazafiak iránt érzett internacionalista kötelezettségéből indult ki, és rendkívüli erőfeszítést követelt meg a csapatainktól, amelyek június közepétől fogva szakadatlanul súlyos harcokat vívtak Nyugat-Ukrajna felszabadításáért. Elkerülhetetlen volt a csapattestek átcsoportosítása, új irányban való összevonása, nagy mennyiségű lőszer, üzemanyag, élelmiszer és takarmány szállítása, ami a hegyes, erdős terepen magában véve is igen nehéznek bizonyult.

Ugyanakkor a főhadiszállás parancsot adott a 2. ukrán frontnak, hogy a jobbszárny fő erői támadjanak északnyugati irányban Szatmár felé, s így segítsék a 4. ukrán frontot a Kárpátok átlépésében s abban, hogy behatoljanak Ungvár (Uzsgorod) és Munkács (Mukacsevo) térségébe.2'Igy tehát a szlovák hazafiak megsegítésére megindultak a 4. ukrán frontnak, az 1. ukrán front balszárnyának és a 2. ukrán front jobbszárnyának csapatai.

A Cez Karputy c. szlovák nyelvű kiadásból fordította: Mayer Judit

21 Lásd: Za oszvobozsgyenyije Csehoszlovakii, Moszkva, 1965, 46. 1.

Vladimír Vestenický: Eldöntetett (olaj, 1974)