Irodalmi Szemle, 1974
1974/7 - Grecsko, Andrej Antonovics: Csehszlovákia nemzeteinek harca a fasizmus ellen
Andrej Antonovlcs Grecsko Csehszlovákia nemzeteinek harca a fafizmuf ellen* A fasisztáknak nem sikerült megtörniük Csehszlovákia szabadságszerető nemzeteinek akaraterejét. A hazafiak, a kommunistákkal az élükön, már a megszállás első napjaiban megkezdték a harcot a fasiszta német betolakodók és a népárulők ellen. A pártvezetőség Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata értelmében 1938 november havában Moszkvába ment, s onnan tartotta a kapcsolatot a helyi pártszervekkel, irányította a pártszervezetek tevékenységét és a népi tömegek harcát. Az illegális szervezetek maguk köré tömörítették a hazafias csehszlovák erőket, illegális sajtótermékeket adtak ki, titkos leadókat építettek, szabotázsakciókat szerveztek az üzemekben, s minden lehető eszközzel és módszerrel harcoltak ia megszállók ellen. Amikor Németország megtámadta a Szovjetuniót, Csehszlovákia népének nemzeti felszabadító harca fokozódott, s összekapcsolódott a szovjet népnek a fasiszta német haderő ellen vívott hősi harcával. Miután a fasiszta Németország megtámadta a Szovjetuniót, a CSKP illegális Központi Bizottsága külön felhívást intézett a lakossághoz: „Mindnyájan érezzük és tudjuk — szólt a felhívás —, hogy ez a barbár támadás nemcsak a Szovjetunió ellen irányul. Ez a támadás mindnyájunkat ér, minden egyes embert közülünk. Ez a támadás a dolgozók szívét, a dolgozók közös hazáját — a szocializmus országát éri. Ezért ez az erőszakos támadás történelmi felelősséget ró mindnyájunkra ... Zárkózzatok fel még szorosabban a kommunista párt mellé! Növeljétek az ellenállást az üzemekben, a műhelyekben, mindenütt, ahol dolgoztok!” Feleletként a kommunista párt felhívására Csehszlovákiában partizánharc bontakozik ki. A hegyekben, erdőkben kis partizáncsapatok, csoportok tűnnek fel, s felveszik a kapcsolatot az üzemekben, bányákban és a falvakon működő ellenállók csoportjaival. Az illegális munkások és a partizánok harcuk során mérhetetlen nehézségekbe ütköztek. Az ellenség kegyetlenül megtorolta minden cselekedetüket. 1941. szeptember 27-én Cseh- és Morvaország birodalmi protektorának tisztségét Reinhard Heydrich SS Obergruppenflihrer és rendőrtábornok, a harmadik birodalom egyik legádázabb szörnyetege foglalta el. Azt a feladatot kapta, hogy számolja fel ia cseh nemzeti ellenállást, amely rendkívül aktivizálódott attól kezdve, hogy a náci Németország megtámadta a Szovjetuniót. Heydrich dolga lett volna az is, hogy a „cseh országrészeket” elnémetesítse. Prágába érkezve Heydrich azonnal kihirdettette a statáriumot. Megkezdődtek a tömeges letartóztatások és kivégzések. Az egyre erősödő terror következtében az ellenállási mozgalom meggyengült, s több illegális szervezetet részben vagy egészen felszámoltak. 1942. május 27-én Heydrich ellen merényletet követtek el: megölték Hitler védencét. A Gestapo a merényleten felbőszülve május 28-ára virradóra megszervezte a „borzalmak éjszakáját”. Erősítés érkezett Németországból. Mindenütt SS-csapatok álltak lesben. Tömegesen végeztek ki ártatlan embereket, s kezdetét vette az új birodalmi protektor, Kurt Daluege és helyettese, K. H. Frank szervezte szörnyű rémuralom. * A. A. Grecsko marsall a Nagy Honvédő Háború Idején a 4. ukrán front 1. gárdahadseregé nek parancsnoka volt, és közvetlenül részt vett a kárpáti áttörésben (Dukla), melyet a szovjet liadvezetőség a Szlovák Nemzeti Felkelés megsegítése érdekében Indított. Grecsko marsallnak a csehszlovák ellenállási harcokról szóló írását a Cserez Karpatü (Át a Kárpátokon) cimü emlékiratából közöljük.
