Irodalmi Szemle, 1974
1974/6 - HAGYOMÁNY - Turczel Lajos: Darkó István levelesládájából
tének (rövidített nevén: IGE-nek) a mintájára próbálta megszervezni. A magyarországi IGE-nek egy ideig Móricz Zsigmond volt az elnöke, és a tagságában helyet foglaltak az olyan kiemelkedő szocialista írók is, mint József Attila és Nagy Lajos. A Dél-Szlovákia elcsatolása utáni időben Darkó is tagja lett az IGE-nek, s mint azt a Kodolányi János által írt negyedik levél (levelezőlap) tanúsítja, az egyesület választmányába is beválasztották őt. ERDÉLYI HELIKON 1930. április 3. Nagyságos Oarkó István úrnak szerkesztő Kassa Kedves, jó Barátom, ha késéssel is, de mindig biztató, jó eredményekkel tele érkeznek levelei és így elgondolhatja, hogy mekkora örömmel olvasom őket. Azt mondom magamban, hogyha a késés mindig ilyen kárpótlást nyújt, akkor igazán nyugodtan megvárakoztathat leveleivel. De ezt mégse vegye nagyon komolyan, különösen abban a tekintetben, ami a csehszlovák íróknak folyóiratunkban való várvavárt közreműködését illeti, amire nézve már nagyon szeretnék Önöktől újabb híreket, sőt anyagot is kapni. Nagyon örülnék, ha az a folyóirat, amelyről legutóbbi levelében írt, megvalósulna. Egész bizonyos az, hogy a csehszlovákiai magyarság fenn tudna tartani és fenn is kell tartania egy olyan külön folyóiratot, amely a csehszlovák írók termelését, főleg irodalompolitikai megnyilatkozásait foglalja magába. Ennek a folyóiratnak nagyon szép programja lehet, új áramlatokat vezethet be és új színeket hozhat a magyar irodalomba. Nem ismerem még ennek a folyóiratnak a programját, munkatársainak a gárdáját és megalakulásának körülményeit, de nagyon jó volna, ha valóban valamely speciális szint és az ottani szellemi életből önkénytelenül adódó célokat valósítana meg. Nem tudom továbbá, hogy vajon ez a folyóirat ugyanaz volna, amelyről nekem egyszer a Pozsonyban élő Reinel írt, az ÚJ Auróra szerkesztője! Az ő elképzelése megint csak egy folyó- irati számokra tagolt anthológia volna s nem organikus megnyilatkozása a csehszlovákiai magyarság irodalmi igényeinek. Akárhogy is legyen a dolog, azért nagyon kérem, hogy amennyire lehetséges és új elfoglaltsága megengedi, az Erdélyi Helikonnak ügyét se ejtsék el. Ennek a folyóiratnak hitem szerint meg van egyrészt a maga erdélyi hivatása, viszont úgy az utódállamok, mint Magyarország felé talált egy olyan közös alapot, amely ugyanezeknek a szellemterületeknek az érintkezését teljesen nem meríti ki, viszont lényeges és érdemleges közös munkateret tud mégis találni. Ezért lehet az Önök folyóiratának megjelenése után is az Erdélyi Helikonnak Csehszlovákiában is bizonyos terjeszkedésre számítania. De ehhez föltétlenül szükségünk volna közös programunkban az Önök közreműködésére. írtam múltkori levelemben, hogy nagyon kérnénk egyes csehszlovákiai magyar városok portréjának megírását, valamint a szlovenszkői magyar grafikának a feldolgozását, stb. Ezekre vonatkozó kéréseimet ezúttal is és külön hangsúllyal ismétlem meg, mert nem szeretném, hogy akkor, amikor már Jugoszláviából is rendszeresen érkeznek az ezirányú cikkek, éppen Szlovenszkóból érkezzenek késlekedve, amikor az Önökkel való relációink sokkal régebbiek, fontosabbak és egyelőre anyagiakban sokkal előnyösebbek. Ezekre a kérdésekre egyébként remélem, hogy Sziklay Ferencnek a levele, amelyről kedves, jó uram említést tett, bizonyára részletesen ki fog terjeszkedni. Addig is csak azért írtam róla, hogy ismételten hangsúlyozzam, mennyire fontosnak tartjuk mindezt reánk nézve. Ami az előfizetéseket illeti, azokban az ön levele szerint el fog járni kiadóhivatalunk. Egész természetes dolog, hogy azokon a helyeken, ahol Önök az előfizetések gyűjtését másképpen nem tudják megoldani, juttasanak az előfizetések aquirálójának 20 %. províziót. Hogy ezt milyen mértékben teszik, teljesen az Önök belátására bízzuk. Köszönöm mégegyszer kedves levelét s várom az újat készülő folyóiratukról és írókollégáinknak számunkra beküldendő kéziratairól. Sziklay Ferencnek legmelegebb üdvözleteimet küldve, vagyok őszinte és igaz barátsággal: Kuncz Aladár
