Irodalmi Szemle, 1974
1974/5 - Gál István: A radikális Babits arcképéhez
a radikális Babits arcképéhez-BaÔiťš Mihály-özvegyé, íréi hévdh Tűrök Sophie, 1945-ben' ezt 'irta: ,,Babits Mihály levelézésé, Tcéziraiai és féňýképeí’-ňagyréšzť* élpusztultak, könyvtara, bútorai s emléktárgyai élégfek) .\\mirtden, -ami-föTdi életének kerete völt,' eltűnt a földről.” [Babits Mihálý Összes Műv“éi'. Utószó és jegyzetek; Bp. e. "ni (1948.] 1126. 1.]. Ezek az állítások, szerencsére, tévesnek bizonyultak. Mindaz, amiť a költő özvegye fölsorolt, előkerült és köztulajdonba jutott. De még több is, olyan kéziratok, írói alkotások és levelek, amelyekről a költő özvegye sem tudott. Török Sophie és Illyés Gyula már közvetlenül Babits halála után két olyan kiadványt tett közzé, amely lényegesen hozzájárult a költő életében kötetekben meg nem jelent művei számának növekedéséhez. Az egyik a Nyugat Kiadó és Irodalmi RT. kiadásában 1942-ben megjelent Babits Mihály Hátrahagyott Versei; a sajtó alá rendezését végző Illyés Gyula három csoportba osztotta a fönnmaradt anyagát: 1. A nyomtatásban megjelent, de kötetbe föl nem vett versek, 2. hiányos, emlékezetben elkészített, ďe később mégis elfelejtett költemények, 3. az utolsó, beteg éveiben írt, be nem fejezett kéziratok csoportjába. Illyés ebből ölyan következtetéseket von le, amelyeknek a most megtalált gyűjtések anyaga élénken ellentmond. „A másnak annyi gyötrődést okozó megírás nála jóformán puszta másolás volt; az alkotásban a kéznek csak egy két percnyi dolga ha akadt. Az ilyen költő nemigen hagy töredéket maya után.” Ugyanakkor viszont azt állítja Illyés: az általa közölt versek ,,be-nem-fejezettsége, tökéletes be-neni- zártsága okozza, hogy a költőt sehol nem érezzük oly közvetlenül, oly megrázóan emberinek, mint^p ezekben.” A másik és terjedelemre. mindeddig legnagyobb Babits-versgyűjtemény a Franklin Társulat által 1948-ban megkezdett Babits Mihály Összes Műveinek a tervezett négy öt kötetből egyetlen megjelent első kötete; sajtó alá rendezte (névlegj Török Sophie. Ebben az 52fl lapos kötetben az Athenaeum 1937/3ö-ban megjelent Babits Mihály összes Műveinek Összes versei anyagán kívül'az Illyáš-kiadvány egy része is megjelent, azonkívül a költő hagyatékában talált .gyűjtemény, Kihagyott versek 1903—1938 címmel, az egykorú folyóiratokban megjelent művek, és az Egyéb gyűtejménybe jel nem vett versek 1903—1932 címmel kiadott költemények. Viszont sem Török Sophie, sem Illyés Gyula nem adta ki azt a vaskos kézirat-kötetet, amelyről Illyés ezt írja: „...Babits egyszer kiadatlan ifjúkori verseinek tömbjét mutatta. Nagy kézirat-kötet volt ez, szemre vaskosabb összegyűjtött verseinek köteténél is. De ép csak kezembe vehettem; a kötetet feleségének ajándékozta és senki másnak nem engedett belepillantást. Ahogy más költő ..sorokkal, ő egész versekkel kísérletezett, egész verseket dobott el, vagy tett félre, mint töredéket.” Ez az ún. Angyalos Könyv Babits sajátkezű másolatainak felesége által egybekötött gyűjteménye, nevét Grivelli Zenélő angyal című festményének a kötet címlapjára ragasztott reprodukciójáról, kapta. Ez valóba-n, legkorábbi verseit, zsengéit is tartalmazza-, de ezenkívül szárffol későiéi alkotását is. Darabkámra,. megállapításom sťérľfrt. Í8ü-na? íS tÖbb-;versét,-bár közöttük sók a ciklusba foglalt rö:videbb'Vet%! 15isö felükre Heine és PcfőEi nyomja rá, bélyegét,- de még .Ábrányi Emil is ha.Lptt rfi.J^p^k Gál István
