Irodalmi Szemle, 1974

1974/3 - FIGYELŐ - Szuchy M. Emil: Jó reggelt, boldogság (Arbuzov vígjátéka a Thália színpadán)

irodalom ismert regényalakjaival roko- nítja. Típusalakítása kitűnő. Rokonszenvezünk szilárd emberi bizakodásával, megértő lelkesedésével, csendes humorával.

Viktóriát Tóth Erzsi alakította; ezt a „központi”, s ennél fogva sajnos eléggé sablonos leány-alakot, sok kedvességgel és természetes bájjal keltette életre. Őszintén, naivan, önfeledt „ártatlansággal” játszotta „a jövő nagy divattervezőjének” alakját.

A darab két igényes epizódszerepét említjük még. Az egyik Ljovuska, Viktoria „szörnyűséges” vőlegénye, egy „egyéniség”, „közel húszéves” matematika szakos egyetemi hallgató. Kusiczky Gyula jelenítette meg. Nagyszerű epizód. Egyéniségre valló humora kellemes, óvakodnia kell azonban a puszta külső gesztusokra hagyatkozó játéktól.

A néző és a kritikus egyaránt örült Csendes László rövid alakításának Pufók szerepében. Félénk, büszke és magára hagyott, meghatározatlan korú férfit alakít. Játékának legnagyobb erénye, hogy tud „beszédesen hallgatni”. Ez a képesség érett színészi egyéniségre vall.

Szólnunk kell még Dobi Géza hangulatos szcénikai zenéjéről és Jozef Haš- čák ízléses, a rendezői koncepció stílusába egészébe szervesen beleülő jelmezeiről.

• Szuchy M. Emil

Schubert Gyula: Csalogányvölgy [akvareli), 1921