Irodalmi Szemle, 1974
1974/3 - Csanda Sándor: Balassi Bálint és a horvát petrarkisták költészete
A horvát petrarkisták virágokból képzett metaforái kissé változatosabbak Balassiéinál: a rózsán és liliomon kívül itt gyakran szerepel az amaránt, s egy törökös nevű virág a dzsilj. A dalmát költők a liliomnak is több fajtáját ismerték. ... Nincs nála szebb virág az összes virágok között.. ,94 ... segíted életemet, mely elfogy, mint a virág, az álom, amely elrejt minden rosszat a világon .. .95 ... a te színed előtt én úgy vagyok, mint a virág fagy előtt télidőben.. 96 ... Ö minden dísz, ő az a virág, aki előtt mindenkor meghajol az én életem.. .97 ... Sem étel, sem ital nem használ nekem, hervadok, mint a virág, ha megfújja az északi szél.. ,98 ... Mindenütt együtt jár a dicsőség a vidámsággal, mint mikor a réti növények virágot hoznak . . ." ... melyben én hervadok, mint virág a fagytól, a te arcod szerelmes szépségéért.. ,108 ... Szépséges virágom, gyöngyös kis koszorúm, mily keserves miattad az én életem .. ,101 ... Rajtad kívül nem kedves, piros virágom .. ,102 ... Minden mást hagyj ott, választott virágom, s az én szerelmembe költözz bele .. ,103 ... S ez a te kincsed, mely díszként virágzik, s értékesebb, mint a világ gazdagsága . . .104 ... mint a réti zöld vagy a virág, melyet a sarló levág? .. .105 ... Fehérebb vagy, mint a liliom vagy a legfehérebb márvány, te vagy az én édeni békém és nyugalmam .. ,106 ... Fogadd el ezt az ajándékot, szerelmem jeléül, ha kevés is, ékes liliomom.. .107 ... Mindig a tied akarok lenni, ékes liomom s megkötözve ülni a te szerelmedben .. ,108 ... Szebb vagy, mint az amaránt vagy a piros rózsa, kedvesebb, mint a fenyőfa a hűvös forrás mellett.. ,109 ... Ezért mondom most: ha hangodat fogom hallani, mintha rózsa és gyöngy hullana az ölembe .. .lt0 ... Ahogy én nem fogadtam el a bánatot, te is dobd el a tövist, s vedd el a rózsát.. -111 ... Mindig erre gondolni, én gyöngyös koszorúm, ki sem fejezhetem keserű éltemet . . ,112 Paradicsom, angyal, pokol, tündér A horvát petrarkistáknak a fenti fogalmakkal alkotott szóképei többségükben nem vallásos jellegűek, hanem nagyrészt a nő plátói felmagasztalásának eszméjét valósítják meg: az imádott hölgy már nem is földi lény, hanem angyal, tündér, paradicsomi jelenség. Igaz, a platonizmus és a keresztény mítosz gyakran összefonódott Balassi egy-egy költeményében és a dalmát költőkében is. Például Nikola Dimitrovic és Mavro Vetrano- vic a Szűz Mária szépségét dicsőítik petrarkista szőképekkel, s ez azért is megtévesztő, mert egyszerűen lányként, hajadonként („djevice”) emlegetik: „0 slavna Djevice, bran- jenje grešnika od smrtne strelice i rane bez lika” (Ö dicső lány, ki a bűnöst megvéded a halálos nyíltól és gyógyíthatatlan sebtől 5/160). Balassinak hasonló szóképeit Harmadik nemzedék című könyvünkben tettük közzé [205—210), s ezek nagyrészt éppúgy Petrarca hatásáról tanúskodnak, mint a horvát lírikusok következő trópusai. ... a szájából olyan hang száll, mely mindennek bizonyítja, hogy édeni gyönyörrel és keleti illattal rendelkezik .. .113 . . . azt fogják mondani, paradicsomi királysággal társult.. ,114 ... azért a szépségért sokan versengünk, hogy paradicsomi kegyeidet látnánk .. .115 ... Paradicsomot teremtesz ifjúságunkban, ha örömmel teli szádat kinyitod .. .116 ... ez a jótól vágyott kedves gyönyör, mely az én bánataimat mind paradicsomi örömökké változtathatná .. ,117 .. . Arcával felvidámítaná a sötét poklot, nevetésével megnyitná az eget s a fényes paradicsomot.. ,118 ... Ennek az az oka, hogy nincs elég erőm dicsőíteni eszedet, angyali szépségedet, mert dicső arcod és egyéb ékességed felülmúl minden szépséget a világon.. ,119 ... angyali arc, ha téged látlak .. .12° 249