Irodalmi Szemle, 1974

1974/2 - HAGYOMÁNY - Balázs Béla: Az ÚJ SZÓ az irodalomért

forgalomba. A magyar könyvekről szőlő első közleményét az Üj Szó Oj könyvek kerülnek dolgozóink kezébe címmel 1949. szeptember 23-án jelentette meg. Hírül adta, hogy megérkeztek Magyarországról az első könyvküldemények, s ezentúl rendszeresen kapunk majd magyar nyelvű könyveket; sőt mi több: nálunk is megindul a magyar nyelvű könyvkiadás. Az első könyvszállítmány Lenin: Válogatott Művek, Sayers: A nagy összeesküvés, Gorkij: Az anya, Ehrenburg: Vihar, Jilemnický: Töretlen föld, Fučík: Üzenet az élőknek, Solohov: Üj barázdát szánt az eke, valamint Móricz Zsigmond, Marx, Engels, Lukács György és mások műveit tartalmazta.

Az Üj Szó ünnepi számai (1948 karácsony, 1949 újév, 1949 húsvét, május 1.) bővített kiadásban, tizenkét oldalon jelentek meg és tekintélyes mennyiségben közöltek irodalmi anyagot. Olvasmányos írások közlése tekintetében — de nyugodtan állíthatjuk, hogy a színvonal tekintetében is — az előző számok mindegyikén túltett az 1949 július 30-i kiadás, amely Petőfi Sándorra emlékezett, halálának 100. évfordulója alkalmából. A tizenkét oldalas ünnepi számban kilenc oldalnyi anyag foglalkozott Petőfivel. A csehszlovákiai mag/arok közül Lőrincz Gyula, Szabó Béla és Sas Andor, a klasszikusok, valamint az élő magyarországi írók közül fókái Mór, Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Illyés Gyula, Zelk Zoltán, Gergely Sándor, Keszi Imre és Faludi György írt Petőfiről. A cikkeken és emlékezéseken kívül a lap számos Petőfi verset és Petőfivel kapcsolatos rövidebb írást, anekdotát, képet közölt.

Az Üj Szó teljes képet kívánt adni Petőfiről. írt a költő születése és halála körülményeiről, írt arról, hogyan viszonyult Bemhez, a forradalomhoz, a néphez, az irodalomhoz, s az úri osztályhoz. írt szokásairól, elmondta, ro'lyen volt Petőfi, a színész.

Az ünnepi szám — a XIX. századi orosz—magyar viszonyt is tekintetve véve — rámutatott, hogy Petőfi működése és az 1848-as események milyen hatást váltottak ki Oroszországban, a haladás hőseinek körében. Idézte Guszev orosz századost, akit a cári rendszer azért száműzött, s végzett ki 1848 július 30-án tizenöt társával együtt, mert az intervenció ellen, a magyar szabadságharc mellett foglalt állást. Guszev százados, az ellene és a társai ellen lefolytatott tárgyaláson — látnoki szavakkal — ezeket mondta: „Ha a magyarokat legyőzzük, ezzel nem szabadítjuk fel a Habsburg-biroda'omban élő szlávokat, hanem csak azt érjük el, hogy a szlávokon kívül a magyarok is a németek szolgáivá lesznek. Nekünk nem ezért, hanem ez ellen kell harcolnunk. Ha a magyar szabadságmozgalom győz, a magyaroknak a véres áldozatokkal kivívott szabadságuk védelmére szükségük lesz szláv szomszédaik barátságára.”

Az említett szám hangot adott annak is, hogy milyen hatást gyakorolt Petőfire Pozsony, aki 1840-ben tizenhét éves korában négy napig, 1841-ben, tizennyolc éves korában két ízben, két-két hétig, s végül 1843-ban másfél hónapig tartózkodott a koronázó városban, itt ismerte meg a szellemi munka robotját és a szellemi kizsákmányolást, a hajléktalanságot, valamint az uralkodó osztályok kiszolgálása által jóléthez jutott írókat. A cikk szerint a sok nehézség Petőfinek tovább szilárdította a jellemét és megerősítette elhatározását, hogy mindenkor maga útján járjon; így válhatott a költő mind művészi, mind politikai tekintetben a nép, a dolgozók, az ^azi demokrácia eljöveteléért harcoló emberré.

Az Űj Szó Petőfi-száma nemcsak a költőt ünnepli Petőfiben, hanem a magyar nép politikai vezetőinek egyikét, a következetes forradalmi demokratát is.

Pr-íőfit 1948 júliusában és augusztusában Szlovákia szerte ünnepelték. Bratislavában a Belügyi Megbízotti Hivatal hangversenytermében és a vár szabadtéri színpadán emlékeztek a forradalmár költőre. A Belügyi Megbízotti Hivatal hangversenytermében rendezett emlékünnepélyen Laco Novomeský Petőfit méltató írását Andrej Plávka olvasta fel. A vár szabadtéri színpadán — sokezres tömeg előtt — Illés Béla, a magyarországi küldöttség vezetője beszélt. A Petőfi évfordulóról megemlékezett a CSEMADOK is. A kulturális szövetség legtöbb helyi szervezete Petőfiről szóló műsorral kezdte meg tevékenységet.

A harmadvirágzásnak fontos eseménye, hogy Prágában 1950. február végén, Bratisla- vá.ban pedig 1950. augusztus 15-én Magyar Könyvesboltot nyitottak, amelyek egyaránt árulták a magyarországi és a hazai kiadású magyar könyveket. A prágai könyvesbolt megnyitása alkalmából a Csehszlovák Rádió magyar adásában Lőrincz Gyula mondott

— az 1949-es Petőfi ünnepségekre is utaló — beszédet: „A Magyarország és Csehszlovákia között kötött barátsági szerződés óta nem ez az első lépés a két nemzet kulturális