Irodalmi Szemle, 1973

1973/8 - Holmi

(holmi)

Az ötven éves Csehszlovák Rádió tíz napig tartó eseménysorozatának keretében szeptember 12-én megtartották a nemzetiségi adások napját. A magyar részleg szerkesztősége — egy ifjúsági vetélkedőn kívül — irodalmi összeállítással mutatkozott be hallgatóinak. Keressük, ami összeköt címen a XX. században élt hazai és magyar- országi költők verseiből válogatták az adás anyagát. Bevezetőt E. B. Lukáč mondott. A műsorban magyarországi vendégművészek (Agárdi Gábor, Berek Katalin) is felléptek.

Szeptember 25-től 29-ig — a Szlovák írószövetség vendégeként — hazánkban tartózkodott Csák Gyula író.

Ján Stacho, Mikulás Kováč és Pavel Bunčák verseiből közöl válogatást az augusztusi Nagyvilág. A verseket Veres János fordította magyarra.

Rákos Péter tanulmányát közli a Tiszatáj 73/10 száma Dobossy László: A. középeurópai ember című könyvéről. Rákos nagyra értékeli a tanulmánykötet Comeniusról szóló írását, az F. X. Šaldával foglalkozó esszét és a modern cseh irodalom képviselőiről rajzolt portrésorozatot.

Ugyancsak a Tiszatájban jelent meg K. M. jelzéssel ismertetés egy szlovák-magyar irodalmi kapcsolatokat taglaló kiadványról (Tradície a literárne vzťahy). A könyv voltaképpen az 1969 novemberében megrendezett szomolányi konferencia anyagát tartalmazza: kiváló szlovák (Mikuláš Bakoš, Andrej Kostolný, Rudolf Chmel) és magyar (Sziklay László, Csukás István, Käfer István) kutatók, irodalomtudósok beszámolóit. A hasznos tanulmánykötet bemutatása után a Radosnai Naiv Színház Jánošíka produkciójáról olvashatunk néhány elismerő sort.

A miskolci Napjaink (1973 október) Könyvek között rovatában Sárándi József cikkét olvashatjuk Három szlovákiai magyar költő címmel. A három költő pedig: Keszeli Ferenc, Kulcsár Ferenc és Tóth László. Az írások hangnemét jellemezze az alábbi idézet: „A szlovákiai magyar .kilencek’, az Egyszemű éjszakások antológiáját, és sorjázó első köteteit olvasom újra és újra. Verseikből a mai magyar költészet felfrissítésének szándékát vélem kihallani. E szándék sikeres kísérletét Tóth László, Kulcsár Ferenc, Keszeli Ferenc köteteiben és Varga Imrének az Irodalmi Szemlében publikált újabb lírájában látom bontakozni.“

A Nagyvilág ez évi októberi számában Varga Rózsa közöl recenziót a Megbékélés (Szlovák elbeszélők 1945—1970) címmel kiadott elbeszélésgyűjteményről.

Az októberi Kortárs Léva, Zselíz, Hontfüzesgyarmat címmel közli Duba Gyula írását. Ugyanitt jellemzi Görömbei András Duba írásművészetét.

A Magyar Nemzet október 7-i száma a következő kiadványokat ismerteti: E. B. Lukáč: Oda az utolsóhoz és az elsőhöz, Egri Viktor: Csendes esték vallomása, Balázs Béla: Életünk, Jaroslav Holeček: Csendes vadászat. Ugyanezen az oldalon értesülünk A kondás Jankó és az aranyhajú lány valamint Az aranyagancsos szarvas című népmesekötetekről. A Könyvespolc-oldalt Lőrincz Gyula egy rajza díszíti, ezzel híva fel a közönség figyelmét a Madách kiadónál nemrégiben megjelent grafikagyűjteményre.

A Csehszlovák Televízió október 8-án sugározta a Gálán Géza forgatókönyve nyomán készült Peőfi vagyok című filmet, Stanislav Párnický rendezésében. —vim—