Irodalmi Szemle, 1973
1973/8 - ÚJ HANGOK - Szalai Piroska: Két vers
új hano'ok Szalai Piroska a harangok ha kiabálnak — nsm hazudnak Átmegyek a hídon — mire gondolok fejem fölött a felhők összegubancolódnak levegőben: fény fény a hídnál állok: várok várok megvárlak futásaid között: tejszagú kő csipkés ágy vers add ide a kezed leszek neked: arc ház hús tarló váza az asztalodon vagyok: lila láng fehér ing tréfa gömbölyű fájdalom leszek neszóljszám Csak szólj hozzám feketerigó víz alatti szikladallam nyitott kéz várj még Na gyere bújőcskázzunk egy kicsit adjon az ég zivatart eleven gyönyört (az erők egyensúlyát hiába is merném nem virraszthatom más a hangom és másmilyen a bánat) egyetlen mélység a levegőben: fény fény (ablak): villamos fut lent a téren szeg a falban (föl is lehet rá akasztani valamit) satöbbi Itt vagy nekem te (hogy szólítsalak) te (nem vagy kismadár) sápadt lámpás autó fanyar bor aszú dió
