Irodalmi Szemle, 1973
1973/1 - Párkány Antal: Az új hazában (Részlet a szerző „Sas Andor helye a csehszlovákiai magyar kulturális életben” című monográfiájából )
történeti hangzású volna, mint Munkács városáé és váráé.“115 Elismeri ugyan, hogy Pozsony és Kassa „változatosabb gazdaságtörténettel dicsekedhetnek“,116 Munkácsot azonban a középkor óta olyan városként tünteti fel, melynek „történelme egész Közép- Európa sorsát s nem utolsósorban a cseh népét is befolyásolta.“117 A várost — a magyar történelemben betöltött szerepén kívül — Lengyelországgal, Csehországgal, Ausztriával, Szerbiával, az önálló Erdéllyel, valamint Francia- és Németországgal is kapcsolatba hozta. Ellentmondásnak tűnik — állapítja meg —, „hogy Munkács városának a maga kedvező fekvése hajdan előnyök helyett súlyos károkat hozott.“118 A kedvező fekvésen a város védlehetőségét, hadászati jelentőségét s a rajta keresztülvonuló kereskedelmi utak előnyeit értette. A település azonban — éppen az említettekből eredően — nem kerülhette el az ellenséges hadak figyelmét sem. Csupán a 16—18. század folyamán „tucatszor ostromolják a várost“,119 s ettől nemcsak a várvédők, hanem maguk a békés városlakók is szenvedtek. Munkács vidékét, a várost félkörben koszorúzó hegyeket egy óriási amfiteátrumhoz hasonlítja „amelynek színpada régen a vár volt“.120 Idők folyamán azonban „a színpad“ megüresedett, szereplői eltűntek az idő végtelenségében. Az egykori nagyságát vesztett munkácsi vár szerepkörét „a 18. században még mocsaras és gyarlón kiépített Munkács mezőváros mai utóda, az új Munkács“121 vette át. Munkácshoz és széles környezetéhez kötődik az Egy magyar nagybirtok történetéhez (A Schönborn-uradalom a 18. században) című gazdaságtörténeti tanulmánya122, amely 1931-ben Jelent meg Budapesten, a Századunk könyvtári sorozatában. Ennek a ciklusnak az írói közé azok kerülhettek, akik a tudományos életben már korábban is elismerést, rangot vívtak ki maguknak. A Századunk könyvtárának sorrendjében: Túróczi-Trostler József Lessing és a felvilágosodás (1929), Szeberényi Lajos Zsigmond Parasztok a világháború után (1929) c. tanulmányát Sas Andor műve, majd Hatvany Lajosnak Bródy Sándor (1931)123 c. írása követte. Sas Andorról már az 1930-as éveket megelőzően is tudták, hogy hazai és külföldi körökben is nagyrabecsült ember, akinek állandóan cikkei, tudományos tanulmányai jelennek meg a sajtóban, s könyveit idegen nyelvekre is lefordították. Sas azoknak a történészeknek a sorába tartozik, akik beható érdeklődéssel fordultak a gazdaságtörténet problémái felé. Erről tesz tanúbizonyságot a Schönborn uradalomról írt gazdaságtörténeti tanulmánya az Egy magyar nagybirtok történetéhez is, amelyet később kibővítve és átdolgozva Egy kárpáti latifundium a hűbéri világ alkonyán címmel jelentetett meg nálunk, jóval a felszabadulás után. A munkácsi évek rendkívül termékenynek bizonyultak. Az akkori működési helyéről írt nagymérvű archivális- és várostörténeti művének és más város-, illetve gazdaság- történeti tanulmányainak a befejezése után hozzálátott egy újabb, rokon vonatkozású munka megírásához, amelyet még Munkácsról Irt, de már véglegessé lett lakóhelyén, Pozsonyban jelentetett meg. Munkácsi barokk címen a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság folyóirata,124 a Magyar Figyelő közölte először ezt az újabb, alapvető értékű művészettörténeti és történelmi jellegű írását. A munkácsi barokk témájához sem előtte, sem utána hasonló igényességgel nem fogott senki. A Magyaroszágon 1967-ben kiadott négykötetes Művészeti Lexikonban a városról lényegében csak annyit 115 Uo. 25. 1. 118 Uo. 117 Uo. 119 UO. 120 UO. 35. 1. 121 Uo. 36. 1. 122 Egy magyar nagybirtok történetéhez (A Schönborn-uradalom a 18. században). Budapest, 1931. „Századunk“ könyvtára 8. szám. A „Századunk“ Kiadása. 22. 1. 123 Uo. Megjelenő könyvek. 124 Magyar Figyelő. 1933. I. évfolyam. 1—2. szám. 67—88. 1.
